Ez az egész nem úgy kezdődött, mint egy pénzügyi válság, azonban egyre inkább kezd kialakulni egy nagy gazdasági krízis, amelynek komoly pénzügyi következményei lesznek, és még nagyon hosszú út áll előttünk - mondta Carmen Reinhart, a Világbank vezető közgazdásza a Bloombergnek adott interjúban.

Minél tovább húzódik a járvány és a gazdasági visszaesés, annál jobban érezteti a hatását az állami költségvetésekben, a vállalatok mérlegeiben és a háztartások helyzetében is. A legszegényebb országoknak már mintegy fele adósságproblémákkal küzd, vagy közelít e felé. Nagy különbség a mostani helyzet és a 2008-2009-es válság között, hogy akkor a feltörekvő országok kifejezetten jól teljesítettek, sokkal jobban mint a fejlett országok. A mostani helyzetben azonban ez bizonyosan nem így van.

Reinhart szerint a mostani egy csendes válság, mivel a világ nagyon sok országában a bankok moratóriumot hirdettek a hitelek törlesztésére. Azonban ezeknek a hiteleknek egy jelentős részét soha nem fogják visszafizetni. A gazdaságok kibocsátása jelentősen csökkent és már nagyon sok helyen vannak jelei csődöknek, amelyeknek komoly következményei lesznek a banki mérlegekre. Ráadásul ha még a pénzügyi rendszerben nem is történne "fertőzés" az országhatárokon kívül, akkor is eléggé szinkronban történik a visszaesés, egyszerűen azért, mert minden országban hasonló folyamatok játszódnak le.

A leggazdagabb államok nemrég állapodtak meg abban, hogy számos országnak a legszegényebbek közül fizetési halasztást adnak legalább 2021 első félévének végéig, azonban ebben a megállapodásban a szakértő szerint túl kevesen vettek részt, s a Világbank eredetileg egy teljes éves halasztást javasolt.

Baj lesz, ha nincs váltás

A világ jegybakjainak masszív kötvényvásárlási programjaival kapcsolatban Reinhart úgy fogalmazott, jelenleg minden ország háborút vív. A háború költségeinek finanszírozására pedig minden ország olyan megoldást alkalmaz, amilyet tud. Azonban a mostani válaszlépések hosszabb távon nem fenntarthatók.

Tavasszal mindenki számára nagy megkönnyebbülést jelentett, hogy a fejlődő országok továbbra is hozzá tudtak férni a nemzetközi hitelpiacokhoz igényeik kielégítésére. Azonban nem akármilyen áron, sokaknak 7-8-9, sőt volt akinek 9,5 százalékos hozam mellett kellett kötvényeket kibocsátaniuk. Milyen növekedés kell ahhoz, hogy fedezzen egy ilyen kamatok mellett történő hitelfelvételt - tette fel a kérdés Reinhart.

A mostani helyzet és egy igazi háború között az igazi különbség az, hogy amikor véget ér egy háború, akkor a kormányok viszonylag hamar vissza tudják vágni a hadi kiadásaikat. Azonban most nem ez a helyzet, a mostani juttatások beépülnek a mindennapokba és nagyon nehéz lesz erről visszaállni. Ezért nagyon valószínű, hogy ha véget ér a járvány, akkor a kormányok világszerte nagyon aktívan elkezdik keresni a megoldást arra, hogy bevételeiket növeljék. Ez lehet a meglévő adók emelése, az adóbázis kiszélesítése, vagy a kettő kombinációja.