A Bank of Japan (BoJ) számtalan váratlan húzása ellenére még mindig képes arra, hogy sokkolja a piacokat - írja a negatív (mínusz 0,1 százalékos) alapkamatról szóló döntést kommentáló cikkében Peter Thal Larsen, a Reuters pénzügyi szakírója. Kevesebb mint három éven belül harmadszor lepték meg a befektetőket a bank monetáris politikájának agresszív enyhítésével.

Kuroda Haruhiko, a BoJ elnöke alig több mint egy hete jelentette ki a tokiói parlamentben, hogy nem gondolkodnak a negatív kamat lehetőségén. Lehet, hogy a szavaira rácáfoló pénteki döntés rontott a hitelességén, ám ennél minden bizonnyal fontosabb volt a bank döntéshozóinak az a hatás, amit elértek.

A jen pillanatok alatt több mint másfél százalékkal gyengült a dollárral szemben, a vezető tőzsdeindexek közel három százalékkal erősödtek, a tízéves államkötvények hozama pedig az megugró kereslet miatt felére, 0,11 százalékra esett.

Kivédték a csapdát

A közgazdászok korábban arra figyelmeztettek, hogy ha a BoJ negatív kamatot szab a kereskedelmi bankok betéteire, azaz "megadóztatja" azokat, az súlyos károkat okozhat az óriási jegybanki betétekkel rendelkező pénzintézeteknek. Ezt kivédendő háromféle kamatot szabtak meg, így a mínusz 0,1 százalékos alapkamat nem csapolja meg a pénzügyi szektort.

Ugyanakkor kitaláltak egy újabb fegyvert, amivel harcolhatnak az infláció növeléséért. Mivel rossz választássá tették a pénz spejzolását a bankokban, növelték a nyomást vállalatokon és a fogyasztókon, hogy ugyan költsenek már végre. Eközben folytatódik a BoJ kötvényvásárlási programja, ami szintén növeli a pénzbőséget.

Csak fokozzák a káoszt

Erősen kérdéses azonban, hogy bejönnek-e a jegybankárok számításai. A pénzeső, sőt -zivatar ellenére a jegybank kétszázalékos inflációs célja a messze távolba vész. A BoJ saját előrejelzése szerint az áprilisban kezdődő következő pénzügyi évben csupán 0,8 százalékos éves átlagos infláció várható.

Lehet, hogy csupán abban bíznak, hogy az újabb intézkedéssel ellensúlyozhatják az elmúlt időszak kedvezőtlen külső fejleményeit: az olajár további hanyatlását és a kínai gazdaság bizonytalankodását. Ezek miatt a jen erősödött, ami azzal a veszéllyel járt, hogy hiábavaló lesz az összes eddigi gazdaságélénkítő lépés.

A jen gyengítése, azonban nem csupán Japánra hat, hanem kényszerpályára tehet más országokat is. A pekingi vezetés például azzal szembesül, hogy nehezebbé vált a jüan árfolyamának stabilizálása. Így viszont lehet, hogy a BoJ csak ráerősít arra a kaotikus helyzetre, ami a világgazdaságban kialakult.

Kamikaze akció

Egyértelműen rossz véleményel van a negatív alapkamat elfogadásáról Peter Boockvar, a Lindsey Group vezető piaci elemzője. Szerintem gazdasági kamikazéről van szó - fejtegette a CNBC-nek nyilatkozva.

Adóztassuk meg a pénzt, hátha ettől jobban mennek majd a dolgok! Toljuk fel az inflációt, miközben a japánok bére alig nő! Tegyünk rá egy lapáttal a világon folyó valutaháborúra bízva abban, hogy minden rendben lesz! Mi értelme van ennek?

Itt a káosz?

Az a tény, hogy a BoJ monetáris tanácsa megosztott volt a kamatdöntés során, világosan jelzi, hogy többen vissza akarták tartani Kurodát a radikális lépéstől. Ha a negatív alapkamat elfogadása azt jelenti, hogy ez az utolsó reményük a céljaik elérésére - mivel a mennyiségi enyhítéssel már kilőtték a tárból mindenüket, ami ezen kívül volt -, akkor itt vég. Akkor már nem racionális gazdasági számításról van szó, hanem arról, hogy teljesen kaotikussá vált a BoJ döntéshozatala.