Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ukrán válság felértékelte Oroszország politikájában a természeti kincsekben gazdag közép-ázsiai köztársaságokat, amelyek fontos szerepet játszhatnak terveiben a Szovjetunió utódjának szánt, formailag csak gazdasági közösségnek tervezett Eurázsiai Unióban. Ebben azonban meghatározó szerepe van annak, hogyan viszonyulnak ezek az államok Moszkvához - írta a Russia Beyond the Headlines (Rbth).

Az elemzés szerint bár Kazahsztán áll Belarusz után a legközelebb Oroszországhoz, és tagja a hármuk által alkotott vámuniónak, Moszkva csak korlátozott befolyással bír az országra. Annak elnöke, Nurszultan Nazarbajev elnök többször is figyelmeztette a Kremlt, hogy ne adjon politikai felhangokat az Eurázsiai Unió integrációs terveinek, és ragaszkodik ahhoz, hogy az valóban gazdasági szövetség legyen. Nem a programot ellenzi, csupán nem tetszik neki az a sürgősség, amit Moszkva az ügynek tulajdonít. Ennek ellenére a kétoldalú kapcsolatok kitűnőek, és nincsenek komolyan vitás kérdések a két ország között, a térségben Asztanának a legjobbak a kapcsolatai az oroszokkal.

Ugyancsak erős a Kreml befolyása Kirgizisztánban, s amióta ott Almazbek Atambajev került hatalomra, erősödött az orosz katonai és gazdasági jelenlét az országban. Moszkva megállapodott Biskekkel, hogy a Kant városában levő katonai repülőtér 49 évig szolgálhat az orosz légierő 999-es számú támaszpontjaként, opcióval további 25 évre. Ennek fejében vállalta, hogy 1,2 milliárd dollárt fordít a kirgiz hadsereg korszerűsítésére. Tavaly beleegyezett az 500 millió dolláros kirgiz adósság leírásába - 88,9 milliót azonnal elengedtek, 300 milliót részletekben tíz év alatt engednek el. Adósságtörlesztés fejében elfogadták a Kirgizgaz energiatermelő vállalatot, ugyanakkor vállalták az ország földgáz és áramellátását, ez utóbbi érdekében vizierőművet építenek. Az ország terve belépés a vámunióba, majd az Eurázsiai Unióba.

Tadzsikisztán nehéz partner Moszkva számára, mivel Dusanbe az utóbbi években megpróbál egyensúlyozni Oroszország és az Egyesült Államok között. Az oroszok kezében a legerősebb ütőkártya az a több mint egy millió tadzsik, aki Oroszországban dolgozik, és tavaly 3,5 milliárd dollárt küldött haza, ami az ország GDP-jének közel 50 százaléka. Emellett ratifikálták a még 2012-ben kötött egyezményt, hogy további 49 évig Tadzsikisztánban maradhat a 201-es számú orosz katonai támaszpont, és változatlanul működik a nureki űrfigyelő állomás.

Üzbegisztán láthatólag függetlenségre törekszik - nem közeledik a Nyugathoz, de nem vesz részt egyetlen, az oroszok vezette szervezetben sem. Ugyanakkor Iszlam Karimov elnök kiváló kapcsolatokat ápol az orosz vezetéssel, és nem győzi hangsúlyozni a két ország stratégiai partnersége és szövetsége fontosságát. A moszkvai befolyást csökkentette, hogy míg 1989-ben még 1,8 millió orosz élt az országban, mára számuk 500 ezerre apadt.

Türkmenisztán vezetése a Szovjetunió szétesése óta izolacionista politikát folytat, ma is csak társult tagja a Független Államok Közösségének. Közép-Ázsia legzártabb országa, gazdasági kapcsolata Oroszországgal gyakorlatilag kimerül abban, hogy gázt szállít a Gazpromnak - ennek mennyisége korábban évi 65 milliárd köbméter volt, de 2009-ben ez 10 milliárdra zuhant.