Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Főleg az államkötvények piacát mozgathatja meg az Európai Központi Bank (ECB) hosszú távú refinanszírozási tenderének (LTRO) ma késő délelőtt lebonyolítandó második fordulója. Az első, decemberi LTRO a leglátványosabb hatást a periféria adósságszegmensében érte el, elsősorban az olasz és a spanyol kötvényeken lehetett hatalmasat kaszálni, ha valaki - mint például a helyi bankok - a január eleji mélypontokon szálltak be. Azóta ugyanis visszakapaszkodott ezeknek a papíroknak az árfolyama, különböző lejáratokon 7-8 százalékos profitot lehetett elkönyvelni.

A hozamgörbe esetében is látványos volt a korrekció, az olaszoknál tegnap és hétfőn is tartottak aukciókat, a 10 éves papírok a tavalyi 7 százalékról 5,5 százalékig süllyedtek, ami augusztus óta a legalacsonyabb hozam, a hathónapos kincstárjegyek pedig 1,2 százalékon keltek el, szemben a tavalyi 2 százalék körüli szinttel. A spanyolok esetében is látványos volt a süllyedés, ráadásul a bizalom egyik fokmérőjeként számolt hozamspreadek is mintegy 30 bázispontra szűkültek a tavalyi 200 körüliről az olasz-spanyol relációban.

A forint is érintett lehet

Az euró esetében nehezebb megbecsülni a rövid távú hatást, nagyban függ attól, hogy mennyi pénzt hívnak le ma a bankok az ECB-től. Széles a szórás a várakozásokban, 200-tól 1000 milliárd euróig terjednek a prognózisok, a konszenzus valahova a decemberi 500 milliárd euró körül várja a végeredményt. A UBS például 30 százalékos esélyt ad annak, hogy nem éri el a 200 milliárd eurót a banki kereslet, ebben az esetben a magasabb kockázatú devizák gyengülésére érdemes számítani, míg az euró erősödhet a dollár ellenében. Legvalószínűbb, 50 százalékos eséllyel 350-450 milliárd euró körüli lesz a főösszeg, és mivel alapvetően ezt árazza a piac, ezért ez euró-semleges lesz, viszont a kockázatosabb devizáknak - pl. a forintnak - kedvezhet. Legkisebb valószínűsége a 450 milliárd eurót meghaladó tendernek van, ami viszont erőteljes mozgást idézhetne elő a magasabb kockázatú devizáknál, míg az euró-dollárra negatívan hatna. Ebben az esetben az előrejelzések 1,33-as célárat és shortpozíció-felvételt ajánlanak.

A második ECB-tender várható pozitív hatása miatt több ország is erre a hétre időzítette adósságmegújítását, a tegnapi olasz után ma német aukciót tartanak, míg Spanyolország és Franciaország holnap bocsát ki új adósságot. Várhatóan mindenhol szűkülnek a spreadek, hiszen egy jelentősebb LTRO-tender a Bund-hozamok emelkedésével járhat, ahogy egyre több befektető visszaszáll a magasabb kockázatú eszközosztályba.

Akik viszont biztonságos tranzakciókkal játsszák meg az olcsó forrás biztosította carry trade-et, azoknak jó alkalmat kínált az idei második EFSF-kötvénykibocsátás, vagyis a kvázi eurókötvények vétele. A hosszú oldalon jelenleg mintegy 90 bázisponttal forognak az euró-papírok a német Bund-hozamok fölött, elsőrendű besorolás mellett.

Nagyobb nyugdíjalapok, biztosítók, és egyéb befektetési alapok vették ezért a 20 éves futamidejű 3,4 százalékos kamatozású kötvényt, a tegnapi EFSF-tenderen ráadásul távol-keleti befektetők is megjelentek, bár azt nem tudni ők mennyit vettek.

Bár a bankközi piacon a hagyományos hitelcsatornák még nem stabilizálódtak, az LTRO-tenderre fedezetként bevihető kötvényekkel hajlandóak kereskedni a bankok. Ennek köszönhetően idén közel 50 milliárd eurónyi fedezett - vagyis tagállami garanciával futó - adósságot bocsátottak ki. Ezeknek az instrumentumoknak a kockázata alig tér el a garanciát vállaló tagállamétól, az ECB ugyanúgy elfogadja őket, viszont valamivel magasabb hozamon forognak, vagyis némi profitot is elkönyvelhetnek rajta a bankok, akik emiatt egymás ilyen típusú adósságát nagyobb hajlandósággal átveszik. Dél-Európában a most kibocsátott banki kötvények 65 százalékát helyi hitelintézetek vették meg, és várhatóan ők lesznek aktívak az LTRO-n is.

A bankközi hitelpiacon látszik némi stabilizáció, az indikatív 3-havi EURIBOR kamat az ECB irányadó rátája alá csúszott, pedig az első tender előtt még 1,6 százalék körül mozgott az index. Normalizálódik a dollár európai forrásköltsége is, a deviza swap prémiumok a novemberi 154 bázispontról 67 bázispontra estek.

Ugyanakkor kis volumenben és nagyon rövid lejáraton adnak kölcsön egymásnak az európai hitelintézetek, ráadásul azok közül is csak a nagyok, emiatt továbbra is széles az eladói és vételi ár közötti különbözet. Elemzők szerint itt nem is várható túl nagy fordulat, amíg a bajosabb bankok nem tisztítják meg hitelportfoliójukat, és ebből a szempontból az olcsó jegybanki forrás csak hátráltatja a restrukturálást, hosszú távon tehát lehet, hogy éppen nem a célját éri el az ECB.