Mozdíthatnak a forinton Frankfurtból

Főleg az államkötvények piacát mozgathatja meg az Európai Központi Bank (ECB) hosszú távú refinanszírozási tenderének (LTRO) ma késő délelőtt lebonyolítandó második fordulója. Az első, decemberi LTRO a leglátványosabb hatást a periféria adósságszegmensében érte el, elsősorban az olasz és a spanyol kötvényeken lehetett hatalmasat kaszálni, ha valaki - mint például a helyi bankok - a január eleji mélypontokon szálltak be. Azóta ugyanis visszakapaszkodott ezeknek a papíroknak az árfolyama, különböző lejáratokon 7-8 százalékos profitot lehetett elkönyvelni.

A hozamgörbe esetében is látványos volt a korrekció, az olaszoknál tegnap és hétfőn is tartottak aukciókat, a 10 éves papírok a tavalyi 7 százalékról 5,5 százalékig süllyedtek, ami augusztus óta a legalacsonyabb hozam, a hathónapos kincstárjegyek pedig 1,2 százalékon keltek el, szemben a tavalyi 2 százalék körüli szinttel. A spanyolok esetében is látványos volt a süllyedés, ráadásul a bizalom egyik fokmérőjeként számolt hozamspreadek is mintegy 30 bázispontra szűkültek a tavalyi 200 körüliről az olasz-spanyol relációban.

A második ECB-tender várható pozitív hatása miatt több ország is erre a hétre időzítette adósságmegújítását, a tegnapi olasz után ma német aukciót tartanak, míg Spanyolország és Franciaország holnap bocsát ki új adósságot. Várhatóan mindenhol szűkülnek a spreadek, hiszen egy jelentősebb LTRO-tender a Bund-hozamok emelkedésével járhat, ahogy egyre több befektető visszaszáll a magasabb kockázatú eszközosztályba.

Akik viszont biztonságos tranzakciókkal játsszák meg az olcsó forrás biztosította carry trade-et, azoknak jó alkalmat kínált az idei második EFSF-kötvénykibocsátás, vagyis a kvázi eurókötvények vétele. A hosszú oldalon jelenleg mintegy 90 bázisponttal forognak az euró-papírok a német Bund-hozamok fölött, elsőrendű besorolás mellett.

Nagyobb nyugdíjalapok, biztosítók, és egyéb befektetési alapok vették ezért a 20 éves futamidejű 3,4 százalékos kamatozású kötvényt, a tegnapi EFSF-tenderen ráadásul távol-keleti befektetők is megjelentek, bár azt nem tudni ők mennyit vettek.

Bár a bankközi piacon a hagyományos hitelcsatornák még nem stabilizálódtak, az LTRO-tenderre fedezetként bevihető kötvényekkel hajlandóak kereskedni a bankok. Ennek köszönhetően idén közel 50 milliárd eurónyi fedezett - vagyis tagállami garanciával futó - adósságot bocsátottak ki. Ezeknek az instrumentumoknak a kockázata alig tér el a garanciát vállaló tagállamétól, az ECB ugyanúgy elfogadja őket, viszont valamivel magasabb hozamon forognak, vagyis némi profitot is elkönyvelhetnek rajta a bankok, akik emiatt egymás ilyen típusú adósságát nagyobb hajlandósággal átveszik. Dél-Európában a most kibocsátott banki kötvények 65 százalékát helyi hitelintézetek vették meg, és várhatóan ők lesznek aktívak az LTRO-n is.

A bankközi hitelpiacon látszik némi stabilizáció, az indikatív 3-havi EURIBOR kamat az ECB irányadó rátája alá csúszott, pedig az első tender előtt még 1,6 százalék körül mozgott az index. Normalizálódik a dollár európai forrásköltsége is, a deviza swap prémiumok a novemberi 154 bázispontról 67 bázispontra estek.

Ugyanakkor kis volumenben és nagyon rövid lejáraton adnak kölcsön egymásnak az európai hitelintézetek, ráadásul azok közül is csak a nagyok, emiatt továbbra is széles az eladói és vételi ár közötti különbözet. Elemzők szerint itt nem is várható túl nagy fordulat, amíg a bajosabb bankok nem tisztítják meg hitelportfoliójukat, és ebből a szempontból az olcsó jegybanki forrás csak hátráltatja a restrukturálást, hosszú távon tehát lehet, hogy éppen nem a célját éri el az ECB.