Ahogy a sokak által tagadott globális felmelegedés az elmélet kritikusaival nem törődve egyre jobban felolvasztja az északi sarkvidék jegét, mind több szárazföldet téve hozzáférhetővé, reális lehetőséget nyit e szűz területek ásványkincseinek kitermelésére. Az Északi-sark 1980 óta tengeri jégtakarójának mintegy 40 százalékát vesztette el a NASA szakértője szerint, és a folyamat tavaly rendkívül felgyorsult. Ez ösztönözte a Sarkköri Tanács első közgyűlésének összehívását, amelyet a napokban tartottak meg Reykjavikban, Izlandon negyven ország 900 képviselőjének részvételével, hogy átfogó képet kapjanak a lehetőségekről és a problémákról. Akkora kincsről van szó, hogy abból még az olyan, az Északi-sarktól távol eső országok se akarnak kimaradni, mint Kína, Brazília és Pakisztán. A tanács célja, hogy a világ erőforrásokban leggazdagabb vidéke ne váljon egy új Vadnyugattá, ahol megütköznek a kitermelés, a szállítás, a környezetvédelem és a nemzetbiztonság érdekei.

Gazdasági szempontból nemcsak az ásványkincsek, hanem a potenciálisan megnyíló új hajózási vonalak is vagyonokat érnek, elsősorban emiatt szállnak be a versenybe a térségtől távoli országok is - írta a The Washington Times. Kína már építi jégtörő flottáját. Az olvadás megnyitotta az Északkeleti Átjárót, négy hónapra lehetővé téve a hajózást Dél-Kora és Oroszország között, és azt, hogy a Bering-szoroson 2008-2012-ben több mint kétszeresére emelkedjen a hajóforgalom. Az Északi-sarkon való átkelés az átlagos Európa-Ázsia hajózási időt 45 százalékkal csökkenti.

Eddig az a nyolc ország, amelyen az északi sarkkör áthalad, jelentett be területi igényt: az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Dánia, Norvégia, Izland, Finnország és Svédország. A szakértők úgy becsülik, hogy a világ még fel nem fedezett olaj és földgáztartalékainak 20-25 százalékát rejti a térség, nem beszélve a különböző ércekről és a gazdag halászmezőkről.

Oroszország csupán néhány nappal az izlandi rendezvény előtt tartotta meg a harmadik nemzetközi sarkköri fórumot, A sarkkör a párbeszéd területe címmel. A moszkvai rádió beszámolója szerint ezen Vlagyimir Putyin államfő kifejtette, hogy ez a térség az ipari áttörés korszakát hozhatja meg - persze a környezetvédelemnek elsőbbséget biztosítva. Mint mondta, a szélsőséges időjárási viszonyok és körülmények miatt csak a legfejlettebb technológiával rendelkező vállalatokat engedik erre a területre, különösen mivel egy esetleges olajszennyeződés beláthatatlan károkat okozna. Szakértői úgy vélték, hogy a szénhidrogének és ásványok kitermelése 5-7 év múlva válik reális lehetőséggé a sarkvidéken.

Moszkva 2020-ig terjedő stratégiai programja keretében 2 ezer milliárd rubelt (63 milliárd dollár) fordít a sarkköri régió fejlesztésére - jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség. A javaslat november 1-én kerül a kormány elé, amely azt várja, hogy a költségek több mint felét az orosz nagyvállalatok állják.

A párbeszéd ugyan szép dolog, de mindenesetre az északi hajózási vonal védelmére újra megnyitják a Jakutföldtől északra fekvő Novoszibirszk-szigeteken 1993-ban bezárt katonai támaszpontot és annak repülőterét, biztosítva az állandó orosz jelenlétet a térségben, hadihajókkal erősítve meg azt, élükön a nukleáris hajtású Pjotr Velikij nehéz cirkálóval. Dmitrij Rogozin, a hadiiparért felelős miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy Oroszország azt kockáztatja, hogy a 21. század közepére elveszítheti szuverenitását, ha most nem biztosítja nemzeti érdekeit az Északi-sarkon.