Ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása - írja a G7. Ha úgy számolunk, mintha a teljes mennyiség átlagosan egygrammos eldobható zacskókból állna, akkor a 2001-es napi egydarabos fogyasztás 1,9-re növekedett. Ráadásul míg 2001-ben még csak 18,4 milliárd forint volt a termékből származó értékesítési bevétel, addig 2019-ben már 72,3 milliárd forint - az Eurostat adatbázisa alapján. (Ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor ez az érték nagyjából összhangban van a darabszám közel kétszeresére emelkedésével.)

Jó hír, hogy 2018-ban az előző évi csúcshoz képest ötödével csökkent a műanyag zacskók felhasználása, ám 2019-ben ismét hét százalék volt a növekedés, a 2020-as adatokban pedig nem várható éves szintű csökkenés.

QP | Quality Placement

A boltok papírzacskót is tehetnének a pékáruhoz, ami jóval kevésbé szennyező, viszont egyelőre sokkal drágább megoldás. Az interneten elérhető ajánlatok alapján egy papírtasak bruttó három forintért, míg egy műanyag zacskó ennek feléért, 1,6 forintért szerezhető be. A szupermarketek azonban nem csak az ár miatt nem választják a papírt. A műanyag átlátszó, így a kasszánál könnyebben ellenőrizhető, hogy az olcsó krumpli közé nem tett-e a vásárló "véletlenül" egy-egy drága avokádót is.

A legtöbb üzletben azonban már nem nejlonból készült zacskóval találkozunk, hanem biológiailag lebomló, alapvetően kukoricakeményítőből készült tárolóval. A különbséget a laikus vásárló adott esetben észre sem veszi, a fő árulkodó jel talán az, hogy a biológiailag lebomló zacskó könnyebben szakad. Ugyanakkor ezek sem oldják meg igazán jól a problémát, hiszen mikroműanyaggá bomlanak el, ami sokáig szennyező még. Az áruházláncok a következő 5-10 évre ígérik a műanyag zacskók teljes lecserélését.