Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A koronavírus-járvány okozta recesszió nagyon eltérő a múltban már átélt gazdasági visszaesésekhez képest, ez új kihívások elé állítja a jegybankárokat és a jogalkotókat - mondta az EKB kormányzó tanácsának tagja a CNBC-nek.

A mostani válság elsősorban a szolgáltatószektorból érkezik, amely gyakorlatilag leállt, amikor világszerte a szociális kapcsolattartás korlátozását szolgáló intézkedéseket hoztak. A nyári, néhány hónapig tartó fellélegzést követően - amikor az európai kormányok lazítottak a korlátozásokon -, most ismét sok étteremnek, kávézónak, hotelnek és kiskereskedelmi egységnek kellett bezárnia amint a fertőzés második hulláma elérte a régiót.

Nagyon más ez a recesszió

Ez a szolgáltatószektor okozta recesszió nagyon különbözik egy szabályos visszaeséstől. Az egyik kérdés, milyen hosszú lesz? A másik, mi lesz a hatása a foglalkoztatottságra? - mondta Isabel Schnabel, az EKB kormányzótanácsának tagja a CNBC-nek adott interjújában. Christine Lagarde, az EKB elnöke nem sokkal előtte hívta fel a figyelmet egy beszédében arra, hogy nagyon sok ember, aki tavasszal elvesztette a munkáját, elhagyta a munkaerőpiacot és abbahagyta az álláskeresését, az eurózónában legalább 3,2 millió dolgozót minősítettek "elbizonytalanodottnak".

Ezek az emberek azok, akik nincsenek regisztrálva munkanélküliként és ezért nem szerepelnek a régió hivatalos munkaügyi statisztikáiban. A munkanélküliség jelentősen emelkedett az eurózónában, szeptemberben elérte a 8,3 százalékot, azonban ez a szint korántsem éri el a korábbi válságok során megtapasztalt értékeket, amikor a foglalkoztatás csökkenése a munkanélküliségi ráta gyors emelkedését vonta maga után. Az eurózóna adósságválságát követően például 2013-ban elérte a 12 százalékot is.

Schnabel elmondása szerint a különböző munkahelymagtartó intézkedések megelőzték azt, hogy a munkanélküliség drasztikus emelkedésnek induljon, ugyanakkor jó néhány ember egyszerűen csak abbahagyta a munkát, és nem számolták őket munkanélkülinek. Az EKB-t ezen felül komolyan foglalkoztatja az, hogy a lakosság különböző részeit hogyan érinti a koronavírus válság.

Amit most lehet látni, az az, hogy az országokat nagyon eltérően érintett a válság, és az országokon belül is egyes csoportok esetében nagyon eltérő a kép. Ez új és komoly kihívások elé állítja a fiskális döntéshozókat, de a monetáris politika irányítót is - tette hozzá a jegybankár.

A nőket és a fiatalokat sújtja leginkább

Bizonyítékaink vannak arra, hogy elsősorban a a fiatalokat és a nőket sújtotta legerősebben ez a visszaesés. A fiatal munkavállalók esetében ugyanis jellemzőbbek a korlátozott idejű szerződések, emiatt őket könnyebb kirúgni, a nők közül pedig nagyon sokan dolgoznak olyan munkakörben, amely a személyes kapcsolatra épül, és ezeket a pozíciókat nagyon komolyan érintette a járvány - mondta a szakértő.

Az eurózóna gazdasága 2020 harmadik negyedévében 12,7 százalékkal emelkedett a nyári enyhítéseknek köszönhetően, ez rekordnak számít, a második negyedévben viszont a lezárások miatt 11,8 százalékkal zuhant. Az EKB korábban utalt arra, hogy jelenleg is dolgozik egy újabb monetáris ösztönzőcsomagon az eurózóna számára. Lagarde előrevetítette, hogy a jegybank kész a mostaninál is lazább kondíciókat teremteni a bankok számára, és további kötvényvásárlásokat is terveznek a gazdaság életben tartása érdekében.

Vághatnak a kamatokon

Ezt Schnabel is megerősítette, mondván, nagyon fontos, hogy a hitelezés olyan erős, amilyenre szükség van. Ennek érdekében az EKB minden lehetséges eszközt megvizsgál. Korábban megvoltak az okaink arra, miért nem csökkentettük a kamatokat. Azonban most ellenőriznünk kell, hogy ezek az okok fennállnak-e továbbra is - válaszolta az EKB kormányzója a decemberi kamatcsökkentés lehetőségét firtató kérdésre. Az EKB a válság kezdetén kitűnt a többi nagy jegybank közül azzal, hogy nem vágott a kamatokon, szemben az amerikai Federal Reserve-vel és a brit Bank of Englanddel.

Minden monetáris politikai intézkedésünket költség-haszon alapon elemzünk, és figyelembe kell vennünk az intézkedéseink hatásosságát is ebben a környezetben. Ezen kívül számolnunk kell az esetleges mellékhatásokkal is, s a végső döntést arról, hogy mely eszközöket alkalmazzuk, mindig ezen mérlegelést követően hozzuk meg - hangsúlyozta Schnabel.