Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány, valamint a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepel. Emellett a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett ágazatok listájára. Az EU-szintű rendszer segíteni fogja a külföldi befektetések köz-, illetve nemzetbiztonsági alapú átvilágítását - írja az MTI.

"A mai döntés bizonyítja, hogy az EU képes gyorsan cselekedni, amikor polgáraink és gazdaságunk érdekei forognak kockán. Az új kerettel sokkal hatékonyabban lesz biztosítható, hogy a harmadik országokból érkező beruházások megfelelnek az érdekeinknek" - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A tagországok véleményezhetik majd az egymás területén tervezett beruházásokat. Az Európai Bizottság is kérhet információt és adhat véleményt, de a végső döntést továbbra is nemzeti szinten hozzák meg.

Noha az ország nincs megnevezve a szövegben, a rendszer felállítására elsősorban az utóbbi évtized aggályosnak, sokak által veszélyesnek tartott kínai stratégiai beruházásokra, felvásárlásokra tekintettel kerül sor.

Hasonló rendszer működik a világ számos országában, az Egyesült Államoktól, Japánon és Kanadán át Kínáig, sőt az EU tucatnyi tagállamáig, köztük Magyarországon.

Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló külföldi befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik a fejlődő országokból, elsősorban Kínából, és a tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.

Az Európai Parlament már múlt hónapban megszavazta az EU két társjogalkotó szerve közötti előzetes megállapodást. A jogszabály így áprilisban hatályba is léphet, alkalmazását pedig kihirdetése után másfél évvel kell majd megkezdeni.