Nagy a baj az Északi-sarkon

A mostani eredmények tovább növelik a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy gazdasági szempontból milyen jövő vár a régióra.
Domokos László, 2017. április 1. szombat, 14:35

A vékonyodó jég egyre több napfényt enged be a Jeges-tengerbe, aminek hatására egyre nagyobb mértékű az algavirágzás az Északi-sark környékén - figyelmeztetnek a kutatók. A júliusra eső sarkvidéki nyár csúcspontján a mikroszkopikus algák már valószínűleg a jeges-tengeri jég csaknem 30 százaléka alatt képesek virágozni, míg harminc évvel ezelőtt ugyanez az arány még csak nagyjából 5 százalék volt. A jelenség várhatóan még kiterjedtebbé fog válni a jövőben.

A Harvard Egyetemen dolgozó Christopher Horvat által vezetett amerikai és brit kutatók szerint a közelmúltbeli klímaváltozás jelentősen megváltoztathatta a Jeges-tenger ökológiáját - írta az MTI alapján az InfoRádió.

A szakemberek először 2011-ben észleltek kiterjedt jég alatti algavirágzást az Alaszkát és Oroszországot szétválasztó Bering-szorostól északra fekvő Csukcs-tengeren, amely területről korábban úgy vélték, hogy túlságosan sötét a fotoszintézis megvalósulásához. A Jeges-tenger felszínén lévő jég vékonyodása és a jégfelszínen kialakult olvadtvíz-medencék miatt egyre több napfény képes behatolni a jégpáncél alatti hideg vizekbe.

A Science Advances című folyóiratban közölt tanulmány készítői olyan matematikai modellekre alapozták az eredményeiket, amelyek az előbb említett tényezőket vették számításba. A jég alatti algák a jelek szerint alvó állapotban töltik a napfény nélküli téli hónapokat, és tavasszal újjáélednek.

Horvat szerint nem egyértelmű, hogy az algavirágzás erősödése milyen hatással van az arktiszi táplálékláncra, de talán több halat vonz észak felé. "Nagyon kevés ilyen virágzást sikerült eddig megfigyelni" - jegyezte meg a szakember. A mostani eredmények tovább növelik a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy gazdasági szempontból milyen jövő vár a régióra, amely a bolygó egészére vonatkozó átlagnál nagyjából kétszer gyorsabban melegszik. A világ szinte összes kormánya az üvegházhatású gázok kibocsátását okolja elsődlegesen a jelenségért.

Egy másik vizsgálat szerint az arktiszi tengeri jég átlagos vastagsága az 1980-ban mért 3,64 méterről 1,89 méterre esett vissza 2008-ra.

A Jeges-tengert övező nemzetek kormányai, beleértve az Egyesült Államokat is, már hozzáláttak a területen esetlegesen hozzáférhetővé váló halállományok kezelésére vonatkozó szabályok kidolgozásának. Az illetékesek legutóbb március közepén tanácskoztak Izlandon.

HOZZÁSZÓLÁSOK