Nagy bajba kerülhetnek a magyarok is Angliában

A Nyugat-Európában dolgozó kelet-európaiakat segítő szervezet szerint sokan bajba kerülhetnek az Angliában dolgozók közül, mert nem tudják, hogy a brexit után kérvényezniük kell jogi státusuk megváltoztatását. A szervezet szerint a brit kilépést követően a kelet-európaiak kizsákmányolására építő feketegazdaság alakulhat ki a szigetországban.
Komócsin Sándor, 2018. június 12. kedd, 18:52
Fotó: Pixabay

A londoni East European Resource Centre (EERC) fel akarja hívni a brit politikusok figyelmét arra, hogy súlyos gondokat okozhat a brexit utáni regisztráció az Egyesült Királyságban dolgozó kelet-európaiaknak - adta hírül a Guardian. Ez a szervezet segít a régióból érkezőknek elkerülni, hogy munkaadóik kizsákmányolják őket.

A gond az, hogy a londoni belügyminisztérium tervei szerint az EU-s állampolgároknak a brexit után új jogi besorolásért, úgynevezett letelepedett státusért (settled status) kell folyamodniuk a hatóságoknál. A civil szervezett szerint több ezer olyan bolgár, lengyel, magyar és román dolgozik a szigetország szürkegazdaságában, aki nem lesz képes végigcsinálni a szükséges papírmunkát.

Betarthatatlan szabályok?

Ezek az emberek takarítóként, ezermesterként keresik a kenyerüket sokszor lelkiismeretlen munkaadóknál dolgozva. Mások egyszerűen kieshetnek a hatóságok látóköréből, mivel egyszerűen nem fogják tudni, hogy regisztráltatniuk kellene magukat.

Az EERC kidolgozta azoknak a sérülékeny, hátrányos helyzetű emberek különböző kategóriáit, akik jelenleg az EU-szabályoknak megfelelően legálisan tartózkodnak Nagy-Britanniában, ám eltűnhetnek a belügyminisztérium szeme elől.

Kevés a propaganda

A tárcának fontmilliókat kellene költenie tájékoztató kampányokra, amire nyilván nem lesz pénzt, mert a facebookos, youtube-os hirdetések nem oldják meg ezt a problémát - mondja Barbara Drozdowicz, a szervezet vezetője. Több százezer emberről beszélünk, akik bajba kerülhetnek. Összesen 3,5 millió uniós állampolgárnak kellene magát regisztráltatnia bevándorlóként a brit kilépés után.

Ugyanakkor közülük sokan csupán néhány hónapra jöttek, amiből tartós tartózkodás lett, ám olyan albérletekben laknak, hogy nincs kapcsolatuk a főbérlővel vagy bármilyen más módon az adóhatósággal.

Sokkot okozhat

Aki megszokta, hogy nem kell hat hónaponként vagy akár ötévenként felfrissítenie a vízumát, az sokként élheti meg, hogy letelepedett státusért kell folyamodnia - mondja Drozdowicz. Nyelvi problémák nehezíthetik a regisztrációt, sőt egyes kelet-európai csoportok esetén az írástudatlanság gondja is felmerülhet.

Kisgyerekek és idősebb, esetenként demens emberek ügyét kellene rendezni. Az utóbbiak közé még a második világháború után Nagy-Britanniába érkezett lengyelek tartozhatnak. Ki fogja állni a letelepedett státus megszerzéséért fizetendő illetéket? A gyerekek helyett talán átvállalják a helyi önkormányzatok, de a beteg idősek reménytelenül magukra maradhatnak.

Az EERC ugyan indított egy nagy kampányt a kelet-európaiak körében, ám nagyon kevés a pénze és valójában az állam felelőssége ennek a helyzetnek a rendezése. A belügyminisztérium kikéri a sérülékeny emberekkel foglalkozó civil szervezetek véleményét. Mindez azonban kevés lehet. Drozdowicz ezért összességében arra számít, hogy képzetlen bevándorló munkásokat foglalkoztató "föld alatti ipar" jöhet létre a brexit után.

A fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK