A Frans Timmermans az Európai Bizottság első alelnöke és Vera Jourová igazságügyi biztos által hétfőn bejelentett javaslat új uniós szintű szabályokat határoz meg és szavatolja az uniós jog megsértéséről beszámoló, visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét.

Az új jogszabály - az Európai Bizottság szerint - biztonságos csatornákat hoz létre a szervezeten belüli és a közigazgatási szervek felé tett bejelentések számára, továbbá védelmet nyújt a visszaélést bejelentő személyeknek az elbocsátással, az alacsonyabb beosztásba sorolással és a megtorlás egyéb formáival szemben, valamint arra kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy tájékoztassák polgáraikat, és nyújtsanak képzéseket a közigazgatási szerveknek a visszaélést bejelentő személyek kezelésével kapcsolatban - derül ki a bizottság közleményéből.

Kapcsolódó

Fontos a védelem

A brüsszeli testület úgy véli, hogy a közelmúltbeli botrányok - például a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk - azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében.

Az EU-n belül azonban jelenleg csak 10 tagállam biztosít teljes körű védelmet a visszaélést bejelentő személyeknek, a többi országban csak részleges védelem létezik, amely csak egyes ágazatokra vagy munkavállalói kategóriákra terjed ki. A valóságban a visszaéléseket bejelentő munkavállalók 36 százalékát éri megtorlás egy 2016. évi globális üzleti etikai felmérés szerint.

Uniós szintű védelem

A hétfőn bejelentett javaslat uniós szintű védelmet nyújt az EU-jog több területen történő megsértésével kapcsolatos jelzések esetén. Ezek a területek a következőek:

  • közbeszerzés;
  • pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása;
  • termékbiztonság;
  • közlekedésbiztonság;
  • környezetvédelem;
  • nukleáris biztonság;
  • élelmiszer- és takarmánybiztonság, állategészségügy és -jólét; közegészségügy;
  • fogyasztóvédelem;
  • a magánélet védelme, adatvédelem,
  • valamint hálózatbiztonság és az információs rendszerek biztonsága.

Alkalmazni kell továbbá az uniós versenyszabályok megsértésére és a társasági adózási szabályok megsértésére és az azokkal való visszaélésre, valamint az EU pénzügyi érdekeinek károsítására - teszi hozzá az EB közleménye.

A Bizottság ugyanakkor arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy lépjenek túl ezeken a minimumszabályokon, és ugyanezen elvek alapján hozzanak létre a visszaélést bejelentő személy védelmére vonatkozó átfogó kereteket.

Munkáltatók kötelezettségei

A javaslat értelmében minden 50 munkavállalónál több személyt foglalkoztató vagy 10 millió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező vállalkozásnak belső eljárást kell kialakítania a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseinek kezelésére.

Az új jogszabály minden központi és regionális közigazgatásra, valamint minden 10 ezer lakosnál nagyobb település önkormányzatára is kiterjed.

Így működne

A létrehozandó mechanizmusok világos bejelentési csatornákat hoznak létre szervezeteken belül és azokon kívül, titoktartás biztosítása mellett. A bejelentési rendszer három pillérből áll:

  • Belső bejelentési csatornák;
  • Bejelentés az illetékes hatóságoknak. Ezt a csatornát akkor lehetne használni, ha a belső bejelentési csatornák nem működnek, vagy észszerűen nem várható el, hogy működjenek.
  • Nyilvános/média bejelentések. Ez az opció akkor állna, ha a más csatornákon tett bejelentést követően nem hoztak megfelelő intézkedést, vagy a közérdeket érintő közvetlen és egyértelmű veszély áll fenn vagy visszafordíthatatlan a károsodás veszélye.
  • Visszajelzési kötelezettségek a hatóságok és a vállalkozások számára: a belső bejelentési csatornák esetében 3 hónapon belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentő személyek bejelentéseire, és nyomon kell követniük azokat.
  • A megtorlás megakadályozása és hatékony védelem: a megtorlás valamennyi formája tilos és büntetendő. Ha megtorlás éri a visszaélést bejelentő személyeket, ingyenes tanácsadást és megfelelő jogorvoslatokat kell kapniuk (például a munkahelyi zaklatás megszüntetésére vagy az elbocsátás megakadályozására irányuló intézkedések). Ilyen esetekben megfordul a bizonyítási teher, így az adott személynek vagy szervezetnek kell bizonyítania, hogy nem megtorlásul lépnek fel a visszaélést bejelentő személlyel szemben). A visszaélést bejelentő személyek a bírósági eljárások során is védelmet kapnak, például mentesülnek az információk közzétételének kötelezettsége alól.

A javaslat védi a felelős közérdekű bejelentéseket, amelyek valóban a közérdek megóvására irányulnak, ezért biztosítékokat tartalmaz a rosszindulatú vagy visszaélésszerű bejelentések visszaszorítása és a jó hírnevet érő indokolatlan károk megelőzése érdekében. A visszaélést jelző személyek bejelentése által érintett személyeket teljes mértékben megilleti az ártatlanság vélelme, a hatékony jogorvoslathoz való jog, a tisztességes eljárás és a védelemhez való jog - áll a EB közleményében.

Frans Timmermans a javaslat bemutatásakor elmondta, hogy a jogszabályt még a 2019-es európai parlamenti választás előtt el szeretnék fogadtatni.

Képünk forrása: Shutterstock