Emmanuel Macron államfő mindenekelőtt a munkajogot szeretné mielőbb rugalmasabbá tenni, mégpedig rendeleti úton. A parlament nem fogja megvitatni a tervezett intézkedéseket, de a rendeleti eljárásra felhatalmazást ad a kormánynak, amely arról folyamatosan konzultál a képviselőkkel. Az erről szóló törvényjavaslatot június 28-i ülésén vitatja meg a kormány, az új nemzetgyűlés a nyár folyamán szavaz róla, s a rendeleteket a nyár vége előtt elfogadja a kormány a dokumentum szerint.

"Eltökéltek vagyunk az előrelépésben, megmondtuk előre, nem tévesztünk meg senkit" - mondta keddi sajtótájékoztatóján Edouard Philippe miniszterelnök.

Hollande-nak nem jött össze

Az előző államfő, a szocialista Francois Hollande kormányzata is elfogadott már egy reformot a munkajog rugalmasabbá tételéről, amelyet hat hónapon át sztrájkok és gyakran zavargásokba torkolló utcai tüntetések kísértek.

"Szociális háborúról hallok már beszélni. Az egyetlen szociális háború, amelyet vezetni fogok, az a tömeges munkanélküliség elleni küzdelem" - hangsúlyozta a kormányfő, aki jelezte, hogy a reformok elfogadása "valamennyi szociális partner" tiszteletben tartása mellett fog történni.

A tartós és tömeges munkanélküliség évek óta Franciaország egyik legfőbb gondja, s jóllehet az elmúlt hónapok javuló tendenciát mutatnak, a ráta továbbra is 9,6 százalékos az aktív lakosság körében.

Lesz párbeszéd

A reformprogrammal párhuzamosan egy részletes egyeztetési menetrendet is közzétett a kormány, amelyet két lépcsőben valósítanak meg. Június 9. és július 21. között mintegy ötven találkozót hirdettek meg a szociális partnerekkel, a nyári szabadságot követően pedig augusztus végén, szeptember elején újabb egyeztetési sorozatot rendeznek.

A francia sajtóban megszólaló szakszervezeti vezetők elégedettek a kormány módszerével, amely szerintük "valódi egyeztetéseket" irányoz elő. A rendeleteket szeptember 21-én tervezi kihirdetni a kormány. A szoros menetrend elsősorban annak köszönhető, hogy a munkáltatói szervezetek gyors reformokat várnak el az új kormányzattól.

Három nagy témakör

Az egyeztetések három nagy témát érintenek: az első a vállalatokon belül a dolgozókat képviselő szervezetek meghatározása, s ezen a témakörön belül vitáznak a felek a cégeken belüli népszavazások kérdéséről.

A másik nagy téma az ágazatok és a cégek közötti új szerepkörök meghatározása a vállalati egyeztetésekhez, a harmadik pedig a munkaerőpiac és a végkielégítések felső határának szabályozása.

A kormány által előzetesen meghatározott intézkedéseken túl a szociális partnerek javaslatokat tehetnek egy-egy törvény, illetve rendelet témáira.

A munkajogi reformot követően szeptembertől a munkanélküliek és a fiatalok számára szakmai átképzések reformját tervezi a kormány, majd 2018 januártól csökkenteni kívánja a munkavállalók járulékait több vásárlóerőt ígérve, 2018 nyarán pedig a munkanélküli segélyezési rendszer reformja következik, amelynek értelmében a jövőben az egyéni vállalkozóknak is járni fog segély, végül pedig a nyugdíjrendszer átalakítását hajtja végre a kormányzat.