A voksolás előtti vitát végighallgatva nyilvánvaló, hogy egy olyan populista ügyről van szó, amely mögé pártoktól függetlenül szinte minden európai politikus szívesen áll be. Főleg ugyanis arról van szó, hogy az elmúlt években végzett tesztek szerint a nyugati államokban jobb minőségűnek bizonyult számos olyan termék, amelyet a keleti országokban is hasonló márkanév alatt forgalmaznak - írja a portál.

Keleten kevesebb a hal ugyanabban a márkájú halrudacskában, mint nyugaton, de a kenyérben is kevesebb a liszt, a narancslének álcázott keleti löttyben pedig egyenesen már narancs sincs. És ahogy például egy szlovén képviselő mondta, az ő országában a burgonyasziromban nincs burgonya, míg a nyugati fogyasztók eredeti krumplit kapnak a pénzükért.

A gyártócégek azzal védekeznek, hogy a receptek természetes módon eltérhetnek egy-egy régióban, és ennek számos oka lehet. Egyrészt nem mindegy, hogy hol van a gyár, és oda honnan lehet alapanyagot beszállítani, másrészt szándékosan is módosíthatják a recepteket, ha meg akarnak felelni a helyi ízlésnek, és adott esetben a helyi pénztárcák vastagságának is. Ugyanakkor egy konkrét, halrudakra vonatkozó vizsgálat két nyugati ország között is kimutatta a különbséget, ami arra utal, hogy nem feltétlenül a keletre dobott silány verziók esetéről van szó.

Az ellenzők viszont általában a babatápszer példáját hozzák fel, mert annál nem lehet arra hivatkozni, hogy a csecsemők ízlésvilágához alkalmazkodnia kellene egy gyártónak. Másrészt pedig a jelentés nem kényszerítené a gyártókat a regionális ételváltozatok megszüntetésére, csak azt tenné kötelezővé, hogy ezek ne ugyanazon márkanév alatt fussanak, vagy egyértelműen jelöljék a csomagoláson, hogy a kérdéses narancslé például nem az a narancslé, aminek a keleti vásárló hiszi.

Az ehhez hasonló problémás kérdések tisztázására azonban állítólag már sikerült kidolgozni a módszertant, a jelentés mögé nagy erőket felvonultató cseh-lengyel-szlovák trió ezen és a tesztelésen az elmúlt években rengeteget dolgozott. A vita már csak azon megy, hogy a jövőben felálljon-e egy külön hivatali szervezet a kettős minőség monitorozásra, és ha igen, akkor melyik uniós szervhez csatolják - magyarázza a G7.hu.

Még egyszer szavazni fognak

A Sehnalová-jelentés egy politikai dokumentum, ami azt jelenti, hogy a Parlament csak ajánlásokat tesz vele az Európai Bizottságnak, egy úgynevezett nem jogalkotási eljárásban. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosításáról ugyanis várhatóan novemberben szavaz a parlament, és ez már rendes jogalkotási eljárás lesz. Vagyis ekkor a parlament már az Európai Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt a jogalkotásban, vele kell majd megegyeznie, és ha sikerül átvinnie az akaratát, akkor a Bizottságnak a végeredményt el kell fogadnia.

A kép forrása: Shutterstock.