Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics a brit gazdaság idei teljesítményéről és jövő évi kilátásairól összeállított, csütörtökön ismertetett tanulmányában felidézi, hogy még a brit pénzügyminisztérium is a hazai össztermék (GDP) 0,1-1,0 százalék közötti visszaesését jósolta az idei harmadik negyedévre a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi referendum azonnali következményeként. Az akkori hivatalos prognózis a negyedik negyedévre további visszaeséssel számolt, vagyis ennek alapján a brit gazdaság az idei év második felében technikai recesszióba süllyedt volna.

Ezzel szemben a harmadik negyedévben 0,5 százalékos éves növekedést mértek; ez pontosan megfelelt a 2009-ben véget ért legutóbbi recesszió utáni időszak negyedéves növekedési átlagának. Az előzetes jelzőszámok a negyedik negyedévben is hasonló ütemű növekedésre vallanak.

Az elemzők szerint több okkal magyarázható, hogy a reálgazdasági aktivitás élénk maradt a népszavazás után is. Az egyik az, hogy egyes várakozásokkal ellentétben nem omlottak össze a tőzsdei árfolyamok és nem emelkedtek érdemben a hitelköltségek, legalábbis az első néhány nap heves piaci reakciói után.

A legfontosabb tényező azonban az volt, hogy a borúlátó elemzések eltúlzott súllyal vették figyelembe a népszavazás utáni bizonytalansághoz és ennek negatív aktivitási hatásához fűződő félelmeket. Ezek a prognózisok nem vették tekintetbe azt, hogy a kilépésre voksoló 17,5 millió választó között is fogyasztók, üzleti vállalkozások tulajdonosai és befektetők voltak, akik legalábbis "lazán vették" a népszavazási eredményt.

Mindehhez járult, hogy az új brit kormány váratlanul gyorsan összeállt, és a Bank of England - a brit jegybank - augusztusban bejelentett monetáris enyhítési intézkedései is jót tettek a brit gazdaságnak.

Az elemzőház szerint a borúlátók kétségtelenül azzal fognak érvelni, hogy a Brexit - vagyis a brit kilépés az EU-ból - még meg sem történt. Az ő érvelésük azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a várakozások kulcsszerepet játszanak a gazdasági döntésekben, és nincsenek sokan, akik azt várják, hogy az Egyesült Királyság nem fogja elhagyni az Európai Uniót.

A az Oxford Economics az idei év egészére 2,1 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban, de elismeri, hogy 2017-re ennél jóval lassabb ütemű növekedés valószínűsíthető, mindenekelőtt a gyengülő font inflációemelő hatása és a reálbérek ebből eredő eróziója miatt. Kereskedelmi súlyozású bázison a font 14 százalékkal gyengült a népszavazás óta, és ennek következtében a tizenkét havi infláció az idei év végén várhatóan eléri a 1,5 százalékot az év elején mért 0,3 százalék után.

Mindezt egybevetve 2017-re 1,5 százalékos növekedést várnak a brit gazdaságban. Az elemzők hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ez a prognózis meghaladja a konszenzust, mivel várakozásuk szerint a gyenge fontból eredő külső versenyképességi előny ellentételezi a hazai fogyasztásra gyakorolt hatást.