Jelképes volt az idei május 9-ei moszkvai katonai díszszemle: a rossz időn még a felhőoszlató vegyi anyagokkal sem tudtak javítani, ezért le kellett mondani a légi bemutatót - kezdi elemzését Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. Vlagyimir Putyin orosz államfő bizakodva nézhetett 2017 elé, miután az elmúlt év kedvezően alakult a számára, ám májusra felhőbe borult az elé táruló kép.

Tavaly még Szíriában az orosz haderő beavatkozása szabott új irányt a polgárháborúnak, Ukrajnában elsüllyedt a korrupció mocsarában az oroszellenes kormány, az USA-ban elvesztette az elnökválasztást az "oroszfaló" Hillary Clinton, az európai populista pártok magasan álltak a népszerűségi listákon.

QP | Quality Placement

Fordulat jött

Az év úgy indult, hogy a Putyinról kedvezően nyilatkozó Donald Trump amerikai elnök azzal szembesült, hogy környezetének gyanús orosz kapcsolatai folyamatosan rontják amúgy sem felhőtlen viszonyát a kongresszus republikánus tagjaival, ezért demonstrálnia kell legalábbis gyanakvását Moszkvával szemben.

Az első európai választáson, Hollandiában vesztett a bevándorlóellenes Geert Wilders, a győztes Mark Rutte ugyanolyan kemény a Kremllel szemben, mint Angela Merkel német kancellár. Ráadásul az utóbbi meglehetősen magabiztosan menetel szeptemberi újraválasztása felé.

Ukrajna megkapta IMF-programja újabb egymilliárd dolláros hitelrészletét és az EU vízummentességek adott az ukránoknak, amit irigyelhetnek az oroszok. Szíriában a határozottabb amerikai beavatkozás tesz keresztbe Putyin terveinek - el is akadtak az orosz-török-iráni támogatást élvező béketárgyalások.

És folytatódott

Putyin most befagyott konfliktust akar létrehozni a térségben azzal, hogy biztonsági zónákat kíván kialakítani a szövetségese, Bassár el-Aszad elnök ellen lázadó csoportoknak. Trump mintha támogatná ezt a tervet, ám az USA és az Aszad-ellenes politikai csoportok nem szeretnék, ha Irán is részt venne a biztonsági zónák működésének garantálásának. Putyin és Aszad sok segítséget kapott tavaly Teherántól, így nehezen fordulhatnak szembe vele.

Rövid életű sikert hozott Oroszország és az OPEC próbálkozása az olajárak feltornászására. Bár hónapokig hordónként 50-60 dollár között tanyázott az ár, az utóbbi hetekben visszaesett az ötvenes szint alá, mert az amerikai olajpala-termelők jóval olcsóbban tudják felszínre hozni a fekete aranyat, mint korábban. Így a Kreml továbbra is küszködhet a viszonylag alacsony olajbevételek okozta költségvetési gondokkal.

Végül két nappal a győzelem napi parádé előtt Emmanuel Macron, az oroszokkal szemben legbarátságtalanabb jelölt nyerte meg a franciaországi elnökválasztást. Macron azzal vádolta Moszkvát, hogy meg akarta hekkelni a politikai versenyt az ő elbuktatása érdekében.

Ellentámadás szóban

Putyin szeretne abban bízni, hogy a populisták európai vereségei csupán átmenetiek. Ezt tükrözi a Kremlhez közeli Oroszországi Stratégiai Tanulmányok Intézetének elemzése, amely szerin Hollandiában egy populista győzött le egy másik populistát, más európai országokban, köztük Franciaországban pedig leolvadóban vannak a politikai rendszerek és a hagyományos pártoknak annyi.

A politikai szezonnak nincs vége Franciaországban - véli Mihail Fradkov, az előbbi intézmény vezetője, a külföldi hírszerzés korábbi első embere. Az ország megszokott politikai térképe átalakul, a populizmus dominánssá válik. Putyin környezetében bizonyára sokan vannak, akik meg akarják győzni az elnököt arról, hogy a Nyugat hanyatlik.

Nem a barátai

Ezzel csak egy probléma van. Ha így is lenne, és előretörnének a populista erők, az sem jelentené azt, hogy a nyugati országok barátságosabbak lennének Oroszországgal. Az USA-ban, Nagy-Britanniában vagy Lengyelországban győzedelmeskedő populisták messze nem Moszkva barátai. Akár befolyásolta az orosz titkosszolgálat Clinton és Macron kampányát, akár nem, már a gyanú is hozzájárul ahhoz, hogy Putyin most jóval elszigeteltebb, mint a múlt év végén.

Az orosz elnök a parádén elmondott beszédében együttműködést ajánlott a nemzetközi porondon tevékenykedő jelentős országok vezetőinek. Az olyan politikusok, mint Merkel vagy Macron azonban nem igazán tudnak mit kezdeni ezzel az ajánlattal, ugyanis Putyin nemrégen még háborúval fenyegette országaikat, ha keresztbe tesznek neki.

Az orosz elnök gondja, hogy szemben az elmúlt évvel az idei nem kedvez a geopolitikai játékoknak. Nincs olyan könnyű győzelmet ígérő konfliktus, amelyben belebonyolódhatna, hogy aztán a siker fényével elhomályosítsa az orosz gazdaság stagnálását és a társadalom vergődését.