A statisztikai hivatal által kiadott jelentés szerint a hazai össztermék éves összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, ami a 2009-2010-es válság óta a legkisebb mérték. Negyedéves összevetésben 0,5 százalékkal bővült Katar gazdasága április-júniusban.

A lassulás alapvetően amiatt következett be, hogy a kőolaj- és földgázkitermelést is magában foglaló bányászati szektor teljesítménye 2,7 százalékkal esett vissza éves szinten. Katar és más olajkitermelő országok tavaly decemberben állapodtak meg a kitermelés korlátozásáról, hogy ezáltal támogassák a kőolaj világpiaci árát.

A gazdaság nem olajipari része éves összevetésben 3,9 százalékkal bővült április-júniusban, lassabban az első negyedévben elért 4,9 százaléknál, negyedéves szinten pedig stagnált. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy az arab országok által elrendelt szankcióknak volt ugyan hatása a katari gazdaságra, de ahhoz nem elég nagy, hogy recesszióba taszítsa az országot.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom június 5-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Katarral, valamint lezárták szárazföldi és tengeri határukat arra hivatkozva, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe.

A mintegy 2,7 milliós népességű Katar egy félszigeten fekszik az Arab-öböl nyugati felén. Szárazföldön csak Szaúd-Arábiából közelíthető meg. A szankciók következtében számos termék importjában fennakadások keletkeztek, mindazonáltal a katari gazdaságot nem roppantották meg.

A feldolgozóipar teljesítménye éves összevetésben stagnált, az első negyedévhez viszonyítva pedig 1,2 százalékkal bővült. Az építőipar esetében éves szinten 15,3 százalékos növekedést, negyedéves összevetésben viszont 4,1 százalékos csökkenést mértek.

Címlapkép: MTI/EPA/Ian Langsdon