Negyven éve gazdagok voltak, most az éhhalál ellen küzdenek

A világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkezik a néhány éve még gazdag országnak számító Venezuela, mégis egy apró lépésre vannak attól, hogy bejelentsék a totális csődöt. Helyzetkép Dél-Amerikából, ahol az alacsony olajár mellett a korrupcióval is meg kell küzdenie az országnak. Egyelőre kevés sikerrel.
Dzindzisz Sztefan, 2018. január 31. szerda, 07:08

Mit tehet egy ország, amelynek összes bevétele szinte csak és kizárólag a kőolajtól függ? Leginkább imádkozik, hogy az olaj ára sokáig magas maradjon. És az utóbbi időben látott mélyrepülést követően? Leginkább imádkozik, hogy ne halljanak éhen a lakosai - írtuk mintegy másfél éve, amikor összefoglaltuk, miért került nehéz helyzetbe Venezuela.

Az okokat nem ismételnénk meg, amennyiben kíváncsi, úgy kattintson, röviden összefoglalva: az export 95 százalékát adó az olaj árának 75 százalékos zuhanását az ország gazdasága nem tudta feldolgozni, miközben az államhatalom kétségbeesésében olyan lépésekre szánta el magát - például az árak mesterségesen alacsonyan tartásával tönkretette a vállalkozói réteget -, amelynek egyenes következményei voltak a kiürült boltok - hiszen a vállalkozók külföldre vitték a terméket a magasabb profit reményében - és az éhhalál szélén álló lakosság.

Nos, a helyzet azóta nem javult, sőt. Az ország már évek óta küzd az inflációval, ez azonban eddig sosem látott mértékre nőtt 2017-ben és elérte a 2616 (!) százalékot. Csak decemberben 85 százalékos volt a drágulás, és nem túl kecsegtető kilátás az sem, hogy az IMF 2350 százalékos inflációt vár 2018-ra. Ezek csak tippek, hiszen a Nicolas Maduro által vezetett baloldali kormány immár két éve nem ad ki semmilyen hivatalos adatot az infláció alakulásáról.

Nicolas Maduro
AFP

Az olajtermelésük körül is sok a bizonytalanság: amit tudni lehet, hogy miután államosították a helyi olajipari óriást, a PDVSA-t, 25 százalékkal visszaesett a termelés, miközben megugrottak a fenntartás költségei. Mindez odáig fajult, hogy a világ egyik meghatározó energetikai információszolgáltatója, a Platts jelentése szerint Venezuela olajtermelése napi 1,7 millió hordó volt decemberben, ami 2002 óta a legalacsonyabb szint

2018 elejére az országnak már csak 10,5 milliárd dollár devizatartaléka maradt, miközben 7,2 milliárd dollárnyi adósságot kellene törlesztenie. Ez gyakorlatilag már államcsődnek felel meg.

Lázongó lakosság

A helyzetet látva talán nem meglepő, hogy a lakosság türelme elfogyott. A végső döfést az jelentette, hogy tavaly március végén a Maduro embereivel feltöltött legfelsőbb bíróság felfüggesztette a 2016 januárja óta ellenzéki többségben lévő nemzetgyűlés (parlament) jogait és minden hatalmat magának utalt át, ezzel mintegy teljesen kigolyózva az ellenzéket a hatalomból.

Az ellenzék puccsot kiáltott, ezt követően pedig nemcsak Maduro diktátori jelzői szaporodtak meg, hanem a tüntetések is. És hiába vonta vissza a legfelsőbb bíróság a döntését, az összecsapások - volt, hogy a nyugdíjasok vonultak fel - több hónapon át tartottak a rendvédelmi erőkkel, emiatt több mint százan életüket vesztették. Az sem csillapította a kedélyeket, hogy időközben több ellenzéki politikust is letartóztattak, miközben Maduro legnagyobb ellenfelének számító Henrique Caprilest 15 évre eltiltották a politizálástól.


Augusztusban a Maduro által felállított alkotmányozó nemzetgyűlés átvette a hatalmat a parlament felett. A tagjait elvileg választás útján választották meg, ám ezt az ellenzék bojkottálta, így azon csak az elnök hívei indultak jelöltként. (A csalás gyanúját erősíti az is, hogy a választási szoftvereket gyártó cég is arról beszélt, hirtelen a semmiből lett egymillió pluszvoksa a kormányzó szocialistáknak.) A hatalomátvétel pedig viszonylag egyszerű volt: a hadsereg segítségével megszállták a parlamentet, nem engedték be az ellenzéki képviselőket és elkezdték az ország irányítását. Az ellenzék persze nem ismerte el a hatalom új formáját, "ez a kormány olyan helyiségekbe tör be, amelyeket sosem tudna törvényes úton elfoglalni" - jelentette ki akkor Stalin González, az ellenzéki frakció vezetője.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés hatalomátvételét nagyjából mindenki elítélte, a környékbeli országok ugyanúgy, mint az USA. Igaz, ez utóbbi tény újabb fegyvert adott Maduro kezébe, aki régóta hangoztatta, hogy az Egyesült Államok akarja lejáratni és szervezi az ellenzékkel együtt a tüntetéseket is.

Októberben választottak

Ebben a helyzetben jött el az októberi választás amelyet papíron a Maduro vezette szocialista párt nyert, 17-et hozva a 22 tartományból. Az ellenzék természetesen egyből - már a választások előtt is - csalást kiáltott, mondván furcsa, hogy a független felmérések mind az ellenzék elsöprő győzelmét jósolták. Eközben Maduro nem zavartatta magát és elődjére utalva hangoztatta, hogy ismét nyert a chavizmus.

Az elnök persze megpróbálta kihasználni az alkalmat és követelte, hogy esküdjenek hűséget az alkotmányozó nemzetgyűlésnek. Ezt az ellenzék nem tette meg, hiszen annak hatalmát nem tartja legitimnek, ők inkább a parlamentben bíznának. A választást a nemzetközi diplomácia sem ismerte el.

Itt tartunk most

Az azóta eltelt időszakban sem csillapodtak a kedélyek. Januárban számos hírügynökség arról számolt be, hogy az éhező tömeg fosztogatni kezdett nagyjából minden olyan boltban, ahol élelmiszert találhatott, sőt volt, aki arról írt, hogy az éhségtől elvakult emberek 300 legelésző marhát mészároltak le és ettek meg. A hivatalos adatok szerint 386 tüntetés volt az év első 11 napjában.

És nem csak az alsóbb szinteken van gond. Az MTI január elején adott hírt arról, hogy Venezuela újból nem rendezte hozamtartozását egyik kötvénye után. Az S&P Global Ratings beszámolója szerint ezúttal 35 millió dollárnyi hozam kifizetésével maradt adós a kötvény tartóival szemben Venezuela. A problémát súlyosbítja, hogy a dél-amerikai országnak idén 9 milliárd dollár adósságot kell rendeznie. A The Wall Street Journal szerint egyre több befektető és kereskedő látja úgy, hogy Venezuela egyszerűen képtelen lesz teljesíteni ezt.

A Caracas Capital befektetési cég számításai szerint január 3-áig a venezuelai kormány és a PDVSA állami olajipari cég összesen 1,28 milliárd dollár adósság kifizetésével maradt el, miközben Venezuela teljes tartozása a külfölddel szemben eléri a 150 milliárd dollárt.

Nemrég Venezuela és legnagyobb hitelezői, így az Egyesült Államok, Panama, Nagy-Britannia, Kolumbia, Chile, Argentína és Japán, tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megoldást találjanak az ország adósságának az átütemezésére, de a megbeszélések eredménytelenül értek véget.

A politikai vezetés pedig továbbra is csak kapálódzik, a legutóbbi nagy "megváltó" ötletük az volt, hogy saját kriptovalutát vezetnek be, hogy ezzel is felvegyék a harcot az "USA által irányított pénzügyi blokáddal szemben." Az elképzelések szerint az El Petro névre keresztelt kriptovaluta fedezetét az ország olaj-, arany- és gyémánttartaléka adja majd. Maduro szerint az ötlet egy csapásra megoldja az ország szociális és gazdasági gondjait, illetve segít abban is, hogy az elmúlt időszakban hatalmasat zuhanó nemzeti valuta, a bolivar problémáit is áthidalja. A projekt fő baja, hogy a nemzetközi közösség nem hisz benne, így egyelőre nem is történt előrelépés az ügyben.

Az a nemzetközi közösség, amely továbbra sem pihen, hiszen nemcsak az USA, de immár az EU is szankciókkal sújtja a helyi politikai vezetést, leginkább a demokratikus elvek megsértését emlegetve. A helyzetet az sem könnyíti, hogy Egyesült Államok szerint a politikai elit elkezdte kimenteni a vagyonát a dél-amerikai országból.

Jönnek az új választások

Az ország vezetése néhány napja önkényesen bejelentette, hogy az eredetileg tervezett decemberről április végére írja ki a következő elnökválasztást. Mindezt úgy, hogy előtte nemzetközi felügyelet alatt hónapokig egyeztettek a - még nem letartóztatott - ellenzékkel a Dominikai Köztársaságban.

Az ellenzék érthetően csalódott volt, hiszen úgy érzik hiába egyeztettek hosszú heteken át arról, hogy a választásokat szigorú nemzetközi felügyelet alatt kell megtartani. Hiszen az előrehozott, áprilisi időpontra vélhetően nem áll fel az a testület, amely az eredeti tervek szerint a kampányt, a szavazást és az összeszámlálást is felügyelte volna. Ezen felül pedig az ellenzék szerint félő, hogy az előrehozott választásokon a kormány ismét a régi, jól ismert módszeréhez nyúl: étellel vásárol szavazatokat. Ezt viszonylag könnyű lesz megtennie, hiszen a legfrissebb adatok szerint egy átlag venezuelai napi 5 dollárcentből, azaz mai árfolyamon 12-13 forintból próbál megélni.

Ráadásul a meglévő pénzt sem könnyű elkölteni: olyan kevés készpénz maradt az országban, hogy a boltban csak akkor tudnának valamit vásárolni, ha a kereskedő elfogadná a hitelkártyákat - már ha maradt valami a boltban, amit meg lehet venni. Ennek megfelelően az olyan szolgáltatások lebonyolítása, melyek készpénzt igényelnek - például a tömegközlekedés, benzinvásárlás, vagy akár csak a borravaló adása - gyakran lehetetlen.

A választásokkal kapcsolatban sokatmondó az a tény is, hogy legfelsőbb bíróság megtiltotta az ellenzéki pártoknak, hogy közös jelöltet állítsanak az elnökválasztásokon.

Eltemetni a múltat - ez az új irány?

A helyzet lehetetlenségét úgy tűnik, kezdi az országot vezető Nicolas Maduro is felismerni. Erre utal, hogy a Reuters beszámolója szerint a napokban váltott az eddigi kommunikációján és amíg a 2013-as választásokat azzal nyerte meg, hogy a korábbi népszerű elnök, Hugo Chavez "fiának" kiáltotta ki magát, az idei előrehozott választásokra készülve már tudatosan távol tartja magát Chavez nevétől.

Maduro új kampányának jelképe egy nagy M betű, amely sárga, kék és piros színekben, azaz Venezuela nemzeti színeiben pompázik. A szlogen is leegyszerűsödött: "Együtt többre vagyunk képesek. Nicolas Maduro elnök" - szól az egykori buszsofőr puritán egyszerűségű üzenete.

Ez óriási váltás 2013-hoz képest, amikor a nem sokkal korábban rákban elhunyt Chavez elnök képével díszített logók voltak a középpontban, azzal a szöveggel, hogy "Szívem szerint Madurót akarom elnöknek". Ennek megfelelően a politikai induló is átalakult: öt éve még arról szólt a dal, hogy "Chavez, esküszöm neked, Maduróra szavazok", most pedig "Nicolas Maduro, a győztes, aki béke és dicsőség felé vezeti Venezuelát".

A helyzet egyértelmű Andres Canizalez, a politikai kommunikáció szakértője szerint: Maduro szimbolikusan eltemeti politikai atyját. Márpedig, ha ez bejön, akkor az egyfajta metamorfózis lesz az eddigi chavizmusból a maduróizmusba - mondta a Reutersnak.

Canizalez szerint a jelenlegi elnöknek ugyanakkor nemcsak a választópolgárokra, illetve politikai ellenfeleire kell figyelnie: a szocialista pártot ugyanis Chavez tartotta egyben és emelte fel, így elképzelhető, hogy belső ellenzékével is meg kell küzdenie, ha el akarja feledtetni az egykor népszerű vezetőt. Ez az ellentét pedig úgy tűnik egyre több helyen jelenik meg: egy nemrég zajlott softball mérkőzésen Maduro kormánya játszott katonai vezetők ellen és miközben a kormány Venezuela színeit viselő pólóban álltak ki, addig a hadsereg tisztje "Chavez él" feliratú trikóban mérkőztek meg. Az érdekesség, hogy eddig pont a hadsereg tartotta hatalmában Madurót.

És hogy mi lesz a történet vége? Azt ma még senki nem tudja megmondani, de az biztos, hogy egyelőre kevés az optimista vélemény Venezuelával kapcsolatban. A The Economist összeállítása szerint például világszerte a dél-amerikai országban várható 2018-ban a legnagyobb gazdasági visszaesés, amely elérheti a 11.9 százalékot is. Egyelőre nehéz velük vitatkozni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

werinter, 2018.02.01 08:40

Nem is tudom mit vártak, mikor kizárólag egy energiahordozóra építették a "gazdaságukat". Ennek meg is lett a következménye.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ti kamuztok, 2018.01.31 20:09

@Bahnsteig_Eins: "ehhez speciel semmi közük a multiknak, ostoba. Összeomlottak az olajárak, azzal a multik se tudtak (volna) mit csinálni."

Te öreg, te helyből vagy ennyire hülye, vagy nekifutásból? Ki mondta annak a nyomorék venezuelai diktátornak, hogy az olaj bevételeket, mire is kellene elkölteni? Nézzél meg egy-két szaudi országot, azután majd rájössz, hogy lehet azt máshogyan is csinálni, a mindenkori nyersolajártól függetlenül!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2018.01.31 19:49

@Marzipan: ehhez speciel semmi közük a multiknak, ostoba. Összeomlottak az olajárak, azzal a multik se tudtak (volna) mit csinálni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Marzipan, 2018.01.31 18:17

"Ezt a külső segítség nélkül valószínűleg már kezelhetetlen káoszt nem valami természeti katasztrófa vagy háború okozta, hanem maguk a venezuelaiak azzal, hogy négyszer is megszavazták a mindent államosító, a piacgazdaságot eltörlő, hatósági-árasító, nettó bűnözőkből álló Chavez-rezsimet, ami a centralizálással és persze az államosításból egyenesen következő irdatlan korrupcióval teljesen tönkretette az országot."

A lányok persze Venezuelában is saját lábon állnak!

"P.S.: Utánaszámoltak és valószínűleg Hugo Chavez lánya a leggazdagabb venezuelai 4,2 milliárd dolláros vagyonnal. Nem csupán a kommunizmus lett itt újra kipróbálva, de az is, hogy milyen, amikor bűnözők kerítik hatalmukba az államot és demagógiával meg populizmussal újraszavaztatva magukat el tudják leplezni a valódi szándékukat: az állam módszeres kifosztását."
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matrica, 2018.01.31 16:53

Viszont van rezsicsokkentes, hatosagi arak, a multikat is sikerult kikergetniuk, akik allitolag a profitot csak kiviszik.

Egy megvalosult illiberalis gazdasagi modell.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html