Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) 440 tagja hat hónapot szánt rá, hogy megtalálja új vezetőit, akiktől azt várják: markáns politizálással kivezetik a vergődésből a közel 160 éves pártot - írja a Financial Times.

A versenyben két pártelnökpáros vívta a végső csatát: egyikük fenntartaná az országot irányító konzervatív-szociáldemokrata (CDU-CSU-SPD) nagykoalíciót, másikuk újratárgyalná az ezt megalapozó koalíciós szerződést, amely jó eséllyel az egyezség felbomlásához, s ezzel Angela Merkel kancellár kormányának bukásához vezetne.

A pártszavazás eredményét november utolsó napján hozták nyilvánosságra, e szerint a Saskia Esken jogász és Norbert Walter-Borjans, Észak-Rajna-Vesztfália volt pénzügyminisztere alkotta páros nyert a szavazatok 53 százalékával. Ellenfeleik Klara Geywitz keletnémet politikus és Olaf Scholz pénzügyminiszter 45 százalékot szerzett.

Középre vagy balra?

Scholz párosa azzal érvelt a pártelnökjelöltek kampányában a koalíció fenntartása mellett, hogy a kormányon, ha kompromisszumokat kell is kötniük, a párt számos célját elérhetik, míg ellenzékben csak bírálhatnak. A 67 éves Walter-Borjans és társa azonban sikeresen használta ki, hogy az SPD tagjai úgy érzik, feladták munkásmozgalmi hagyományaikat, amelyekhez úgy térhetnek vissza, ha szakítanak az konzervatívokkal. A párttagság jelentős része úgy gondolja, hogy hanyatlásuk oka a nagykoalíció, amelyben minden sikert Angela Merkel érdemének tartanak az emberek, miközben minden kudarcért a szociáldemokraták viszik el a balhét. Mint kiderült, a többség ennek szellemében úgy döntött, középről balra mozdítja a pártot. Az SPD tagságának életkori átlaga egyébként meghaladja a 60 évet.

Andrea Nahles, a korábbi pártelnök a májusi európai parlamenti választások után mondott le, mivel az SPD nagyon rosszul szerepelt, ám az SPD legutóbbi választási eredményeinél csak pillanatnyi közvélemény-kutatási helyezései siralmasabbak. A 2017. őszi parlamenti választásokon a szavazatok 20,7 százalékát szerezték meg, ami történelmi mélypont volt, ám a legfrissebb felmérések szerint már csupán a szavazók 14 százaléka támogatná őket, ha most vasárnap lennének a választások.

Ellentmondás

A helyzetet tovább rontotta, hogy bár valójában az elmúlt fél évben az SPD programja határozta meg a kormány tevékenységét, ennek ellenére nem javult a párt megítélése. Jegyezzük meg: könnyen lehet, hogy emögött Merkel számítása áll, így próbálhatott meg támogatást adni annak a vezetőpárosnak, amely kitartana a nagykoalíciós kormányzás, s ezzel a kancellár személye mellett.

Az ősz azzal indult, hogy a kormány elfogadott egy ambiciózus környezetvédelmi tervet, amelynek alapján Németországban 2030-ig 55 százalékkal akarják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez képest. Nemrégen elfogadták az SPD alapnyugdíj-javaslatát, amely a 35 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasoknak tíz százalékkal magasabb járandóságot biztosít a minimális nyugdíjnál. A szociáldemokraták népszerűsége azonban ennek ellenére fikarcnyit sem javult. Ugyanakkor ha ezek után feladják a kormányzati részvétel lehetőségét, még tovább csökkenhet hitelességük.

Benyújtják a számlát

A december 6. és 8. között tartandó konvención a résztvevőknek lehetőségük lesz szavazni közvetlenül arról, hogy kilépjen-e az SPD a kormánykoalícióból vagy sem, továbbá arról is, hogy új feltételeket szabjanak-e a kormányzás folytatásához. Esken és Walter-Borjans elnökválasztási kampányukban azt mondták, ez utóbbi része lenne, hogy több milliárd eurót követelnének a klímaváltozás elleni harcra és az oktatásra, továbbá 12 eurós minimális órabért akarnak, illetve köteleznék a munkáltatókat , hogy béralkut folytassanak alkalmazottaikkal.

Ezek az elvárások elfogadhatatlanok a CDU-nak. Annegret Kramp-Karrenbauer a konzervatívok elnöke a párt november második felében tartott konvencióján kijelentette, hogy ha az SPD a 2018 márciusában megkötött koalíciós szerződés újratárgyalását fogja követelni, vissza fogja azt utasítani. A Bloomberg értékelése szerint a várható belpolitikai válság megnehezíti Németországnak, hogy reagáljon gazdasági gondjaira és árnyékot vet az ország európai uniós elnökségére. Ezt a tisztséget 2020 második felében tölti be az ország.