Az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzése szerint a GDP-növekedés idén 1,4 százalékra lassul az Európai Unióban (EU), amely a tavalyi érték mindössze fele. 2009-ben a gazdaság növekedése tovább lassulhat, az EB becslése szerint akár 0,2 százalékra, 2010-ben viszont már 1,1 százalékos bővülésre számítanak az EU-ban - ekkorra ugyanis elkezdődhet a gazdaság lassú talpra állása. Az euróövezetben rendre 1,2, 0,1 és 0,9 százalékos növekedési előrejelzést adott a bizottság.

Megszorítások és elbocsátások mindenütt?

A pénzpiaci válság terjedése miatt a teljes világgazdaságot lassulás jellemzi majd, ami elsősorban a fejlett gazdaságokat sújthatja. Az EB szerint a szeptember eleje óta foganatosított válságkezelő lépések elindították a pénzpiacok stabilizációját azzal, hogy támogatást nyújtottak a bajba került pénzintézeteknek, elősegítve ezzel a velük szembeni bizalom helyreállását. Ennek ellenére a helyzet továbbra is bizonytalan, azaz a körülmények romlásával akár még a most kiadott negatív előrejelzés is túl optimistának bizonyulhat.

Az EB úgy vélekedik, hogy a világgazdasági válság jövőre a munkaerőpiacot is eléri, ezért a jelentés az állástalanok számának nagyarányú növekedését jósolja. Míg 2007-2008-ban még 6 millió új munkahely keletkezett az unióban, 2009-2010-ben az EU munkaerőpiaca mindössze 250 ezer fővel bővülhet, míg az eurózóna területén 500 ezer fős növekedést várnak. A munkanélküliségi ráta egy százalékponttal emelkedhet az elkövetkező két év során. Ez jövőre az EU-ban 7,8, az eurózónában pedig 8,4 százalékos munkanélküliséget jelent, ami 2010-re tovább nőhet.

Jó hír azonban, hogy az infláció 2009-ben 2,25 százalékra, 2010-ben pedig 2 százalékra csökkenhet az eurózóna tizenöt tagállamában, de az unió egészében is.

A térségen a világ szeme

A legnagyobb veszteségek az államok költségvetésében mutatkozhatnak: (amennyiben a költségvetési politika nem változik) az unióban 2009-re 2,3, 2010-re pedig 2,6 százalékra, az eurózóna területén pedig két százalékra nőhet az állami büdzsék átlagos GDP-arányos deficitje a 2007-ben átlagos 1 százalék alatti hiányról.

Az EB szerint a feltörekvő gazdaságok helyzete mindennek ellenére még mindig biztatóbb, mint a fejlett Európa vagy az Egyesült Államok kilátásai, azonban a térség sem úszhatja meg sérülések nélkül a jelenlegi válságot.

A nyitott gazdasági modellje miatt különösen veszélyes lehet Magyarország számára a befektetések hitelen leállása, amelyet számos, egymással egy időben ható körülmény idézett elő. A befektetők bizalomvesztésével párhuzamosan nemcsak a kereslet csökkent, de a finanszírozási lehetőségek is korlátozottakká váltak.

Az EB a költési hajlandóság visszaesésére számít, a háztartások ugyanis annak ellenére tovább csökkenthetik kiadásaikat, hogy a reálbérek - a nyersanyagok és az energiaárak fokozatos esésére révén - az inflációs kockázatok mérséklődésével visszapattannak majd az elkövetkező két év során. Az eurórégióban a magas exportaktivitás továbbra is pozitívan hathat a GDP-növekedésre, hiszen az import várhatóan nagyobb arányú mérséklődésével a külker-mérleg pozitív irányba billenhet.

Nem lehetünk elég pesszimisták?

Az EB közleménye arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi előrejelzést jelentős mértékben felülírhatják a lefelé mutató kockázatok valamint a globális porondon tapasztalt bizonytalanság. A bankrendszert megbénító feszültségek tovább fokozódhatnak, a hitelpiacokat sújtó válság pedig akár hosszabban is elhúzódhat a várakozásoknál, ami tovább fokozza a reálgazdaságra nehezedő nyomást. A mostani kilátások tehát tovább romolhatnak azzal, ha a pénzpiaci válság esetleges negatív gazdasági visszacsatolása a lakásárak vártnál nagyobb korrekcióját eredményezné.

Ebben az esetben ugyanis a bankrendszer stabilizálásához szükséges tőke mérete tovább nőne, egyúttal a rendelkezésre álló hitelkeret is tovább csökkenne. Egy felerősített dominó-effektus beindulása ugyanis súlyos károkat tehet a nagy erőfeszítések árán helyreálló befektetői és fogyasztói bizalomban, semmissé téve a szeptember eleje óta hozott rendelkezéseket.