Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy 2014-ben nyilvánosságra került bizalmas beszélgetésben azt mondta, hogy a lengyel-amerikai szövetség értéktelen és a biztonság hamis érzetét kelti. A felvétel egy sorozat része volt, amelyből kiderült, mi a lengyel politikusok valódi véleménye bizonyos ügyekről, a titokban felvett szövegek nyilvánosságra hozatala hozzájárult ahhoz, hogy a mérsékelt jobboldali kormány 2015 őszén megbukott, és helyét a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vehette át.

Ezzel az emlékeztetővel indítja cikkét a Leonid Bershidsky, a Bloomberg publicistája, aki szerint most a nacionalista PiS-vezetés is megtapasztalhatja Sikorski kijelentésének igazságát. Donald Trump amerikai elnök egyszerűen visszautasította azt a lengyel kezdeményezést, hogy az amerikai hadsereg katonai bázist létesítsen Lengyelországban. Ezzel egyben keresztbe tett annak, hogy a PiS elérje alapvető geopolitikai céljait.

A nagy terv

A Bloomberg publicistája szerint a PiS-kormány azzal próbálkozott, hogy a nála nem kevésbé nacionalista és a nemzetközi hatalmi politikától egy cseppet sem idegenkedő Trumpra támaszkodva ellensúllyá tegye az USA-t Lengyelország nemzetközi kapcsolataiban Németországgal az Európai Unióval szemben. Erre támaszkodva figyelmen kívül hagyhatnák, hogy az utóbbiaknak nem teszik az a hatalmi koncentráció, amit a PiS vezetése Lengyelországban végrehajtott.

E stratégia jegyében Lengyelország lelkes vásárlójává vált az amerikai folyékony gáznak (lng). Aláírt egy 4,8 milliárd dolláros megállapodást Patriot rakétavédelmi rendszer vásárlásáról és méregdrága F-35 ös harci gépek vételét is fontolgatja. Már 2017-ben vendégül látták Trumpot, aki Európa-víziójáról beszélt Varsóban, továbbá szerveztek egy Közel-Kelet-konferenciát - semleges területet adtak ehhez a vitázó feleknek - 2019 elején. Cserébe egy amerikai katonai bázis létrejöttében bíztak azzal a formális indokkal, hogy az megvédené az országot minden lehetséges orosz agressziótól.

A nagy talpnyalás

Meg is tervezték, hogyan nézne ki ez a bázis. A varsói hadügyminisztérium tavalyi ajánlata szerint kétmillió dollárt költetnének egy olyan háttér-infrastruktúra kialakítására, amely legalább tízezer katonát lenne képes kiszolgálni a családjaikkal együtt. Helyszínként a Suvwalki-folyosó közelében lévő helyiségeket kínáltak fel, amely a NATO egyetlen utánpótlási útvonala lenne, ha a balti államokat akarná hadianyaggal ellátni egy Oroszországgal szembeni konfliktusban.

Andrzej Duda - akit a napokban Trump a Fehér Házban vendégül látott - tavaly szeptemberben azzal próbálta eladni az ötletet az amerikai elnöknek, hogy hiúságára játszva Trump-erődnek nevezte a remélt lengyelországi katonai bázist. Ez sem volt elég azonban a sikerhez: a washingtoni látogatáson csak ezerfős bővítésben állapodtak meg, mégpedig úgy, hogy marad az a rendszer, amelyben a már ott lévő 4500 amerikai katonához hasonlóan az újakat is rendszeresen cserélnék. Emellett felderítő drónokat is telepítenek a lengyelekhez, és a mi a lényeg: a bővítés cechjét a lengyel adófizetők állják.

Végeredmény

Katonai szempontból a plusz ezer fővel nem lett biztonságosabb Lengyelország és a balti államok helyzete egy orosz támadással szemben. Kiderült viszont, hogy az USA nem osztja azt a lengyel diplomáciai felfogást, miszerint Moszkva ukrajnai beavatkozásával érvényét vesztette az a megállapodás, amelyben a NATO vállalta, hogy tartózkodik katonai bázisok építésétől a volt szocialista országok területén.

A PiS-kormány persze hatalmas győzelemként tálalja a Trumptól kapott (igen drága) morzsákat, miközben valójában csupán a geopolitikai realitások érvényesültek, amin láthatóan az ukrajnai orosz területszerzés sem változtatott - véli a Bloomberg cikkírója. Lengyelországnak kiegyensúlyozott viszonyt kell kiépíteni Németországgal és Oroszországgal is, bármennyire utálja ezeket sötét történelmi tapasztalatai miatt. Az USA részt vállalhat ebben, de nem lehet az ország patrónusa.