Valami készül Magyarország szomszédjában

Ukrajna elismerést érdemel azért, hogy az elmúlt négy évben talpon maradt annak ellenére, hogy az országot területileg és gazdaságilag megcsonkították. Az is az ország javára írandó, hogy az elnökválasztás szabad és korrekt, az elnökjelöltek személye azonban inkább pesszimizmusra ad okot.
Komócsin Sándor, 2019. március 9. szombat, 19:11
Fotó: Shutterstock

Az ukránok millióinak jó okuk volt arra, hogy kiábránduljanak az ország politikai elitjéből a 2014-es forradalom előtt, amelyet a Kijev főterén, a Majdanon (Függetlenség tere) gyülekező tiltakozókról majdani forradalomként is emlegetnek. Akkoriban a változás friss szele lengte be az országot, ám sajnálatos módon a Majdan előtti korrupt közélet, a politikusok és az oligarchák összefonódásának bűze visszaszivárgott a levegőbe és azóta is érezhető - írja háttércikkében Tony Barber, a Financial Times (FT) publicistája.

Ez egy olyan ország levegőjét szennyezi, amely amúgy is kétségbeejtő helyzetben van. Hatodik éve harcol az ország délkeleti részét, Donbaszt elszakító oroszbarát szeparatistákkal, és rövid távon semmi esélye egy olyan békemegállapodásnak, amely visszaintegrálná az elszakított területeket Ukrajnához. Még inkább ez a helyzet a Krím félszigettel, amelyet Moszkva 2014 tavaszán Oroszországhoz csatolt.

Kétségbeejtő helyzet

Ebből következően a lakosság március 31-én egy félig átalakított államigazgatással rendelkező, területileg megcsonkított országban fog elnököt választani, amely pénzügyileg kimerítő háborút vív a szeparatistákat támogató, nála jóval nagyobb szomszédjával, Oroszországgal. Az utóbbi időnként megkérdőjelezi Ukrajna jogát a függetlenségre és arra, hogy saját nemzeti identitása legyen.

A borzasztó körülmények tükrében elismerésre méltó, hogy az elnökválasztás valós politikai versengés, amit nem lehet elmondani az elmúlt évek oroszországi szavazásairól. Ezzel tartják magukat ahhoz a hagyományhoz, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlása után tartott választások mind demokratikusak voltak. A mostani kört várhatóan április 21-én második forduló követi, majd októberben parlamenti választások lesznek. Bizonyára ezek is korrektek lesznek.

Mivel lehet gond?

Ami aggodalomra ad okot, az a három esélyes elnökjelölt személye - véli az FT cikkírója. Petro Porosenko milliárdos, aki csokibizniszének köszönhetően gazdagodott meg, újraválasztásáért küzd. Egyik kihívója Julia Timosenko populista-reformer, volt miniszterelnök, akit a 2014-ben elmozdított oroszbarát államfő korrupciós vádakkal bebörtönöztetett. A másik Vladimir Zelenskyi komédiás színész, aki nulla politikai tapasztalattal vágott bele a kampányba és az elitellenes hangulatnak köszönheti szárnyalását a közvélemény-kutatásokon. Egyikük sem ígéri azt, hogy véget vet a kormányzat és az oligarchák homályba burkolózó összefonódásának.

Az elnök

Porosenko feladta azt a reformista politikát, amivel 2014-ben a hatalomba katapultálta magát. Jelenleg a "hadsereg, nyelv, hit" konzervatív-patrióta szlogennel házal a választóknál. Mivel a katonaság a leginkább elfogadott intézmény az országban nem hagy ki egyetlen lehetőséget sem, hogy hangsúlyozza elkötelezettségét a hadsereg megerősítése mellett. Legnagyobb sikere, hogy az ukrán ortodox egyház levált a moszkvai irányításról, ami feldühítette Moszkvát.

A regnáló elnök tekinthető a leginkább Nyugat-barát elnökjelöltnek. Azt ígéri, hogy beviszi az országot a NATO-ba és az EU-ba. Nem kerülheti el azonban a gyanút, hogy a patrióta kampánnyal el akarja fedni kudarcait a közigazgatás, az üzleti és politikai viszonyok mélyebb átalakítása terén. Emellett leginkább az országban élő nemzetiségiek nyelvhasználatának korlátozásával elrontotta Kijev és Budapest, illetve Varsó viszonyát, ami nem éppen jó lépés a nyugati kapcsolatok elmélyítése irányába.

A kihívók

Timosenko hasonló utat járt be. A 2004-2005-ös narancsos forradalom idején a szabadság és a modernizáció arca volt, ám ez már a múlt. A kampányban rátámadt a kormány Amerikában született egészségügyi miniszterére azzal, hogy külföldiek küldték, hogy kísérletezzen az ukránokon. Nyugaton attól tartanak, hogy ha hatalomra kerülne (jelenleg Zelenskyi és Porosenko mögött a harmadik), akkor régi kapcsolatai miatt lelassítaná vagy visszafordítaná az átláthatatlan, tisztátalan ügyekkel fertőzött energiaszektor reformját.

Zelenskyi egy tévésorozatnak köszönheti ismertségét, amelyben egy az ország elnöki székébe emelkedő tanárt játszott. A kérdéseket vele kapcsolatban nem is ez veti fel, hanem az, hogy támogatója Porosenko üzleti ellenfele, Ihor Kolomoyskyi oligarcha. Ez ugyanis elkerülhetetlenül felidézi azt a gyanút, hogy ha beülne az államfői székbe, akkor nem válna-e támogatója bábjává.

Összességében nem kis részben az USA támogatásának és az EU-val kötött szabadkereskedelmi egyezménynek köszönhetően Ukrajna nagy utat járt be 2014 óta. A nagy kihívás az ország előtt az, hogy folytassa az előrehaladást az idei választások után is, amelyek azzal a veszéllyel járnak, hogy újabb akadályok nehezítik majd a jó kormányzást ahelyett, hogy elhárítanák azokat - véli az FT publicistája.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.03.09 21:36

"Ukrajna... az elmúlt négy évben talpon maradt"
"az elnökválasztás szabad és korrekt"

Jujjujjujjjujjj... mi ez a cucc amit mostanában nyomtok, liberáltak? Nekem is kéne belőle...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html