Az ECB 0,25 százalékról 0,15 százalékra csökkentette irányadó kamatát, a betéti kamatot nulláról mínusz 0,1 százalékra módosította, és új, célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) is bejelentett. Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai főközgazdásza a döntés utáni kommentárjában közölte: annak a veszélyét látja, hogy a negatív betéti kamat hitelezés- és gazdaságélénkítő hatását semlegesítik az intézkedés által a kereskedelmi bankok nyereségességében okozott károk. A szakértő szerint emellett az sem biztos, hogy a TLTRO-program kínálta likviditást a bankok felveszik, de ha fel is veszik, nem feltétlenül találnak e likviditásra hitelkeresletet a vállalati és a háztartási szektorban.

A közgazdász szerint "ennél nagyobb ügy" az a bejelentés, hogy az ECB felgyorsítja az eszközfedezetű értékpapírok (ABS) vásárlásának előkészületeit. Az euróövezeti jegybank azonban e vásárlásokat is "egyszerű, átlátható", nem pénzügyi szektorbeli ABS-konstrukciókra korlátozza, és mivel ez meglehetősen szűk piac, az ECB így megteremtett eszközvásárlási mozgástere "a közelében sem jár" más nagy jegybankok eszközvásárlási programjainak méretéhez - hangsúlyozta Jennifer McKeown.

Kapcsolódó

A közgazdász szerint mindebből az következik, hogy jóllehet az ECB csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja a helyes irányban tett lépés, "amelyet már rég meg kellett volna tenni", nem világos azonban, hogy az eurójegybank kész lesz-e a lanyha gazdasági aktivitás élénkítéséhez és a deflációs kockázat kivédéséhez elégséges tempóban és meggyőződéssel cselekedni.

Hasonló következtetésekre jutottak csütörtöki értékelésükben egy másik tekintélyes londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai is. Véleményük szerint bár a negatív betéti kamat elvileg valóban ösztönözheti a hitelkihelyezést, mivel a pénzintézeteket készpénztartalékaik jövedelmezőbb felhasználására kényszeríti, ám az ECB-nál tartott banki betétek túl csekélynek bizonyulhatnak a hitelkiáramlás élénkítéséhez.

A CEBR adatai szerint az európai kereskedelmi bankok jelenleg 30 milliárd eurónál is kevesebb betétállományt tartanak az ECB-nál; 2012-ben ennek az állománynak az értéke még meghaladta a 700 milliárd eurót. Még ha a teljes jelenlegi ECB-betétösszeg hitelként kiáramlik a reálgazdaságba, az sem jelentene sokat a növekedésösztönzés szempontjából - vélekedtek a CEBR szakértői.

A ház szerint az intézkedés eredménye inkább betétmenekítés lehet más bankokba - ahogy az Dániában is történt, amikor a dán jegybank 2012 júliusától idén áprilisig negatív betéti kamatot tartott érvényben -, és ez még akár a hitelkihelyezés visszaeséséhez is vezethet, vagyis az ECB mostani kamatcsökkentése forrásszűkítő hatással is járhat, ami nyilvánvalóan nem emelné az euróövezeti inflációt.

Az alacsony euróövezeti infláció egyébként is inkább tünet, semmint maga a betegség. A valutauniós periféria számára az árfolyam-kiigazítás lehetősége híján ez a pénzügyi unión belüli versenyképességük javításának eszköze, mivel költség- és bércsökkentési törekvéseik nyomják le az árakat.

Mindazonáltal Németországban, a legerősebb eurógazdaságban is alacsony az infláció, és a német gazdaság domináns szerepe miatt a német dezinflációs folyamat euróövezeti szinten is alacsony inflációhoz vezet, ami viszont a versenyképességük helyreállítására törekvő perifériális gazdaságokat deflációba sodorja - fejtegették a CEBR szakértői.
Az euróövezeti deflációt a piac is egyre nagyobb veszélynek tartja.

Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő e héten Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását Európában. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves felméréseibe.

A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.