Nem csökkent az euróövezet szétesésének kockázata

Nem csökkenti az euróövezet legalább részleges felbomlásának esélyét a német alkotmánybíróság szerdai döntése arról, hogy Németország részt vehet a jelenlegi mechanizmust felváltó, állandó euróövezeti pénzügyi mentőrendszerben (ESM) - vélekedtek szerdai értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Papp Zsolt, 2012. szeptember 12. szerda, 16:38
Fotó: Napi.hu

Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Capital Economics vezető európai közgazdásza, Jennifer McKeown befektetőknek összeállított részletes kommentárjában kiemelte, hogy az ESM hitelkihelyezési kapacitása ezután, 2013 júliusáig fokozatosan 500 milliárd euróra bővül - bár a spanyol bankrendszer feltőkésítésére megítélt 100 milliárd eurós csomagot ebből máris le kell vonni -, és emellett az eurójegybank (ECB) is elkötelezte magát állampapírok vásárlása mellett, ami potenciálisan jelentős mértékben növelheti az egész mechanizmus "tűzerejét".

Azt egyelőre nem lehet megítélni, hogy az ECB mennyi szuverén kötvényt lesz hajlandó vásárolni a piacon, de amikor 2010 májusában görög kötvényeket vett, annak a tranzakciónak az értéke piaci becslések szerint 50 milliárd euró lehetett, a kintlévő teljes görög szuverén adósságállomány 15 százaléka.

Ugyanilyen arányt feltételezve ez Spanyolország esetében 110 milliárd, Olaszország esetében 290 milliárd eurós kötvényvásárlást jelentene az ECB részéről, vagyis az ESM és az eurójegybank együttes vásárlási kapacitása e becslés alapján 800 milliárd eurót tehet ki.

A Capital Economics londoni közgazdászának elemzése szerint ez 2014 közepéig elég lenne Spanyolország és Olaszország összesített finanszírozási igényeinek fedezésére, jelentősen csökkentve e két eurótagállam azonnali törlesztésképtelenné válásának és euróövezeti távozásának kockázatát.

Jennifer McKeown szerint ugyanakkor több ok miatt továbbra sem lehet megoldottnak tekinteni az euróövezeti válságot. Az egyik ok az, hogy e számítás alapján más valutauniós tagállamoknak már nem jut pénz, sőt, az ESM által teremtett magasabb tűzfal és így a járványveszély csökkenése még akár azt is jelentheti, hogy a valutauniós hatóságok nagyobb hajlandóságot mutathatnak például Görögország és Portugália euróövezeti távozásának lehetővé tételére.

Éppen ezért a Capital Economics változatlanul fenntartja azt a nézetét, hogy a következő hónapokban megkezdődik az euróövezet korlátozott mértékű felbomlása. A ház szerint mindemellett bármilyen mértékű szuverén kötvényvásárlással csak az euróövezeti adósságválság tüneteit lehet kezelni - azok közül is csak az egyiket, vagyis a kiugróan magas kötvényhozamokat -, a válság okait azonban nem, és ha Spanyolország és Olaszország számára sikerülne is időt nyerni gyors és nagyarányú kötvényvásárlásokkal, e két eurógazdaság adósságterhe változatlanul fenntarthatatlan maradna.

Ezért ennek a két országnak - ha helyre akarja állítani versenyképességét és fenntartható szerkezetű növekedést kíván elérni az euróövezet tagjaként - továbbra is évekig tartó belső leértékelődési folyamaton kell keresztülmennie, amelynek része a fájdalmas bérdefláció.

A Capital Economics szakértője mindezek alapján úgy vélekedett, hogy bár Spanyolország és Olaszország azonnali euróövezeti távozásának kockázata most csökkent, változatlanul jelentős azonban annak az esélye, hogy hosszabb távon e két ország mégis a távozás mellett dönt.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - főközgazdásza, Jörg Kraemer Londonban ismertetett szerdai helyzetértékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy mivel az ESM révén az euróövezet központi tagállamai gyakorlatilag magukra vállalják a valutauniós periféria szuverén adósságkötelezettségeinek egy részét, az euróövezeti politikusok várhatóan nyomást gyakorolnak majd az ECB-ra a nagyarányú kötvényvásárlások - és ennek révén az ESM tehermentesítése - végett.

Kraemer szerint így az eurójegybank valószínűleg nagyobb mértékben járul majd hozzá az euróövezeti szuverén adósságkockázati közösség kialakításához, mint az ESM.

Az adósságkockázati közösség létrejötte ugyanakkor a valutaunió egész karakterét megváltoztatja; a Commerzbank főközgazdásza szerint az euróövezet fokozatosan "olasz monetáris unióvá" alakulhat át, hasonlóságokat felmutatva az 1970-es, 1980-as évek Olaszországával. Az ECB ezzel járó laza pénzügypolitikája, a "puha" euró és a magasabb infláció enyhítheti az európeriféria országaira nehezedő versenyképességi nyomást, és több évre stabilizálhatja a monetáris uniót.

A Commerzbank szerint éppen ezért "nagyon valószínűtlen", hogy Spanyolország és Olaszország a következő években elhagyná az euróövezetet. A periféria országainak problémáit azonban egy ilyesfajta "olasz monetáris unió" keretében sem lehet megoldani, legfeljebb csak a szőnyeg alá lehet söpörni - vélekedett szerdai elemzésében a Commerzbank főközgazdásza.

HOZZÁSZÓLÁSOK