A Kínát és Vietnamot elválasztó határfolyón minden nap jókora embercsoportok kelnek át délről észak felé. A csapatokat embercsempészek vezetik, akik a kígyó fejének nevezik magukat, az úti cél valamelyik szomszédos kínai tartomány üzemeinek egyike, amely a kínainál is olcsóbb munkaerőt keres. A határőrök szemet hunynak a kisebb népvándorlás felett - derül ki a Reuters helyszíni tudósításából.

Az embercsempészet élénken zajlik a két országot elválasztó 1400 kilométer hosszú határon, becslések szerint több tízezer vietnami dolgozik Gyöngy-folyó deltájában, rajtuk kívül burmaiak és más délkelet-ásziai országok szülöttei görnyednek a gépek mellett.

A hírügynökség újságírói éppen egy olyan csoportot láthattak, amely a 700 kilométerre lévő Kuangtung tartományba igyekezett. E régió exportra termelő feldolgozóipari cégei az elmúlt évtizedekben hozzájárultak ahhoz, hogy Kínát a világ műhelyének minősítsék a szakértők.

Így megy ez ott

A Reuters riporterei fél tucat üzemet jártak végig Kínában és azt találták, hogy tele vannak főként vietnami, illetve myanmari és laoszi vendégmunkásokkal. Mindegyiküket illegálisan foglalkoztatják, miközben a hatóságok jobbára szemet hunynak a jelentség felett. Az embereket 100 jüanért (16 dollár) kapható hamis dokumentumokkal látják el. Az embercsempészek fejpénzt szednek a munkásoktól és alkalmazóiktól is.

A vándorlás hátterében az áll, hogy a kínai gazdaság fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évtizedek rohamos fejlődése a kimeríthetetlennek látszó olcsó munkaerőre alapult, ám az elmúlt években csökkenni kezdett az újonnan a munkaerőpiacra lépők száma. A kínai társadalom lassan öregedésnek indul, és a kisebb munkaerő-kínált miatt emelkednek a hazai bérek.

Mit tehetnek?

A munkaadók előtt kevés lehetőség áll. Megpróbálhatják áttelepíteni gyáraikat a tengerpartról az ország belsejébe, ahol olcsóbb a munkaerő, esetleg kitelepíthetik az üzemeket Vietnamba vagy Kambodzsába, vagy házhoz viszik az olcsóbb munkaerőt. Vietnam különösen alkalmas az emberimportra jókora, 92,5 milliós lakosságával.

A szakértők emlékeztetnek arra, hogy kínai cégek nem csupán azzal tették olcsóvá termékeiket az elmúlt években, hogy alacsony béreket fizettek, hanem azzal is, hogy nem költöttek tb-járulékokra. Ez része az illegális foglalkoztatás matekjának is.

Egy kék galléros kínai munkás a pekingi statisztikai hivatal adatai szerint nagyjából 2800 jüant (450 dollár) keres havonta. A vietnamiak egy része ennek feléért dolgozik, vagy ha meg is kapja ezt az összeget, nem kell utána egészségügyi és nyugdíjjárulékot fizetni. Eközben Vietnamban 250 dollárnak megfelelő dongot kapnak az emberek.

Van kockázat

Kína nem közöl hivatalos becslést arról, mennyi illegális vendégmunkás dolgozhat az országban. Egy helyi munkaerőbróker szerint csak a nyolcmilliós Dongguan városában 30 ezren lehetnek. A hivatalos pártlap, a China Daily jelentse szerint a hatóságok tavaly ötezer illegális foglalkoztatásra derítettek fényt. A kockázat nem kicsi: a lebukott munkaadók tízezer jüanos (1600 dollár) bírságra számíthatnak.

Van olyan cég, amely ezért külön épületben foglalkoztatja illegális munkásait, akik heti egy kimenőt kapnak, de erre is elkísérik őket a vállalat biztonsági őrei. Emellett elkülönített szállásokon élnek. A lényeg, hogy ne keltsenek feltűnést.

Ha valaki mégis érdeklődne, honnan jöttek ezek az emberek, akik nem tudnak kínaiul, a válasz: egy távoli tartományból, ahol egészen másként beszélik a nyelvet, mint a tengerparton. Milyen szerencse, hogy Kína óriási ország rengeteg lakossal és etnikummal...