Angela Merkel német kancellárt sokan azzal vádolják, hogy szeret sütkérezni a nemzeti futballválogatott sikerében - kezdi összefoglalóját a BBC. A pikírt megjegyzést alátámasztani látszik, hogy egymillió tweet követte az ismert közösségi site-on azt a fotót, amelyen a vébé megnyerését követő győzelmi mámorban úszó játékosok között látható. Ugyanakkor köztudott róla, hogy valódi focirajongó - azt megelőzően járt meccsekre, hogy jelentős politikussá vált volna.

A brazíliai vébén a lehető legjobbkor volt jelen a tévéképernyőkön: a németek első összecsapásán, amelyet 4:0-ra megnyertek Portugália ellen és a döntőn. Személyes rajongói szeretik azt mondani, hogy ő a válogatott szerencsét hozó mosolya, továbbá hogy a csapat 12. tagja nő. A média ugyanakkor általában csak találgatja, hogy a sportsikerek, a sportesemények segítik-e a politikusokat vagy sem - azt sem tudni például, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő népszerűségének jót tett-e, hogy a fotók szerint afrikai vezetőkkel egy sorból nézte végig a focivébé döntőjét.

Mi az igazság?

Vannak azonban, akik komolyan is feltették maguknak ezt a kérdést, és tudományos kutatással igyekeztek kideríteni, mi az igazság. Georgiosz Kavetszosz, a London School of Economics és Stefan Szymanski, a University of Michigan 12 nyugat-európai ország lakóinak elégedettségi mutatóit vizsgálta 1974 és 2004 között, keresve az összefüggést ezek változása és jelentős sportesemények között. Beleesett a szórásba az 1990-es olaszországi és az 1998-as franciaországi focivébé, továbbá az 1980-as olasz, az 1984-es francia, az 1988-as német, az 1996-os angol és a 2000-es belga-holland Eb.

Két alapvető megállapítást tettek. Az egyik, hogy a rendező országok lakosságának boldogságérzete mérhetően javult a rendezvénynek köszönhetően. Ez alól egy kivétel volt: Nagy-Britannia, ugyanis nem tudtak olyan statisztikai adatokat előbányászni, ami az angolok hangulatát külön mérte volna a szigetország többi lakójának érzelmeitől. A brit mutató viszont nem javult, ami arra utalhat, hogy amennyivel jobban érzik magukat az angolok, annyival rosszabbul a skótok, a walesiek és az észak-írek.

Bejön vagy nem jön be?

A kutatás másik tanulsága azonban az volt, hogy a nemzeti sportsikerek jelentéktelen mértékben javítják egy-egy ország lakosságának hangulatát. Ebből következően nem befolyásolják a politikusok népszerűségét és a választási eredményeket. Angela Merkel esetén arról beszélhetünk, hogy amúgy is magas elfogadottsága miatt nincs jelentősége a diadalmas focistákkal készült közös fotónak. Gondoljunk viszont arra, hogyan viszonyulnak az emberek az olyan népszerűtlen politikusokhoz, akik sikeres sportolók hátán akarnak feljebb kapaszkodni a népszerűségi listákon.

Ugyanakkor Dilma Rousseff brazil államfő - ha hihetünk a két kutató tanulmányának - annak ellenére jól jöhet ki a focivébéből, hogy a brazil válogatott csúfosan leszerepelt. A rendezvény ugyanis meglepően sikeres volt, így hozhatta a nemzeti érzésnek azt a megerősítését, ami kell az emberek jó hangulatának erősítéséhez.

Az október eleji választásra készülő Rousseff népszerűsége - három egymást követő csökkenés után - négy százalékponttal, 38 százalékra ugrott a helyi Datafolha közvélemény-kutató intézet július eleji - a két nagy zakó előtt készült - felmérése szerint. A megkérdezettek 63 százaléka támogatta a vébét szemben az áprilisi 48 százalékkal. Az elnök asszony hivatkozhat arra, hogy a 2016-os olimpia hasonló sikere érdekében érdemes az embereknek kitartani a jelenlegi politikai vezetés mellett.

A kkv-knak bejön?

Felpörgeti-e a nagy sportesemény a brazil kis- és középvállalkozások üzletét? - ez az egyik kulcskérdés nem függetlenül a két év múlva esedékes nyári olimpiai játékoktól. Egy márciusban készült felmérés szerint - amelyet szintén a Datafolha készített a Sao Pauló-i Simpi kkv-szövetség megbízásából - a cégtulajdonosok 47 százaléka bízott abban, hogy vállalkozása profitálni fog a focivébéből. Az optimisták egyharmada várt közvetlen hasznot a rendezvényből.

A Guardian riportja szerint a kkv-k különböző stratégiával vágtak bele vébéhez kapcsolódó üzletbe: volt, amely egyszeri lehetőséget használt ki, volt, amely összekapcsolta a két sporteseményt, és volt, amely a nemzetközi márkaépítés lehetőségét látta a rendezvények keltette felhajtásban.

Az első példa az Alumiart Falcao vállalkozás, amely a FIFA-hoz kapcsolódó sörösvödröket gyártott. Kifizette a tízezer dolláros licencdíjat és az eladott termékek darabja utáni 12 százalékos royaltyt. Cserébe 50 ezer darabot adott el a focivébéhez kapcsolódó dekorációval díszített vödrökből. Volt külföldi megrendelése is, ám exportjogot nem kapott, így ezt nem tudta kihasználni.

Kapzsi vagy nem kapzsi?

Ös szekapcsolta a focivébét és az olimpiát a HelloUniverse.app nevű cég, amely okos mobiltelefonon át köti össze a felhasználókat 200 tolmáccsal, ám nem tudta időben elindítani szolgáltatását. A helyi mobiltelefon-operátorokkal ugyanis nem tudtak szerződést kötni, ezért egy dél-koreai partnerrel kellett összeállniuk, amely segített létrehozni programjuk VOIP technológiára támaszkodó változatát. Ezzel - szemben a teszetosza helyi vállalatokkal - 20 nap alatt elkészült, ám a Google Play programboltjába csak június 25-ére tudták feltölteni a szolgáltatás. A cég vezetősége abban bízik: majd az olimpia idején behozzák, amit most elvesztettek.A márkaépítésre egy korábbi profi focista, Alexandre Ferreira csokoládégyártó cége akarja kihasználni a foci népszerűségét. Reményeik szerint az eseményre utaló csomagolásban megjelent új termékeik megismertetik a vevőket a brazil csokival. A siker érdekében már tavaly októberben felfogadták Ricardo Arriel ismert csokoládégyártó mestert és hosszú távú üzleti terv alapján dolgoznak. A focivébéskollekció értékesítése másfélszeresére ugrott a rendezvény kezdete, június közepe óta.

Végül persze most is felmerül az örök kérdés: megkopasztják-e egyesek a nagy rendezvényt kihasználva az ügyfeleiket vagy sem. A három vendéglőt üzemeltető Fausto Salomao például 80 realos (8200 forint) belépőt szedett vendégeitől a focivébé alatt. A cég tulajdonosainak megvan a válaszuk azoknak, akik kapzsisággal vádolják őket. Pluszalkalmazottakat kellett felvenniük, több nyelvre kellett lefordítaniuk az étlapot és több pohár, tányér tört, mint máskor, ami többletköltséggel járt. Pusztán ezt akarták behozni a borsos belépővel.