Nem lesz egyhamar vége a válságnak

Az eurózóna pénzügyminiszterei november végére akarják kidolgozni az EFSF új működési módjának szabályait.
NAPI, 2011. november 8. kedd, 12:24
Fotó: Napi.hu

Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) jó tanulók módjára gyorsan teljesíteni akarják, amit főnökeik az unió október végi csúcsértekezletén feladatul tűztek eléjük: november végégére ki akarják dolgozni az európai stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésének rendszerét. Feladatuk nehézségét Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter úgy jellemezte, hogy az európai adósságválság nem egy olyan krízis, amelyet gyorsan le lehet gyűrni, inkább hasonlít egy sárkányra, amelynek számos levágandó feje van.

Az alap hitelnyújtó képességét úgy kell megnövelni, hogy az eurózóna tagországainak ne kelljen megemelniük a kasszájába eddig összeadott 440 milliárd eurós elkölthető tőkét. Az egyik lehetőség erre az, hogy az EFSF "részleges védelmi igazolásokat", az államkötvényekhez kapcsolódó biztosítási szelvényeket bocsát ki. Az egyik vitapont ezekkel kapcsolatban, hogy szorosan hozzá kell-e ragadniuk az állampapírokhoz vagy önállóan is forgalomképesek legyenek.

Garanciák garanciával

A második lehetőség egy vagy több speciális befektetési alap létrehozása, amelyek külső forrást gyűjtenének a gyengébb európai államok kötvényeinek vásárlásához. A pénz jöhet magánbefektetőktől vagy állami - például kínai, orosz - befektetési alapoktól. Az speciális alapok kötvényei az EFSF részleges visszafizetési garanciáját élveznék, tartalmaznának egy szabadon forgalmazható tőkerészt és egy szintén szabadon forgalmazható, elsődleges hitelezői státust biztosító részt. A forrásokat az IMF ellenőrzése alatt álló alapon vagy elszámolási számlán keresztül gyűjtenék.

Japán egyébként bejelentette, hogy felvásárolta az EFSF tegnapi kötvénykibocsátásán felkínált hárommilliárd euró értékű papír tíz százalékát. Kínai hivatalos források ugyanakkor nem nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy Peking részt vette-e az aukción.

Írország nem engedné el az ECB kezét

Nem jutottak megállapodásra az eurócsoport tagjai azzal kapcsolatban sem, hogy az Európai Központi Bank (ECB) folytassa-e a bajban lévő tagállamok kötvényeinek vásárlását vagy sem. A németek ellenkezése ellenére a bank 2010 májusa óta 183 milliárd euró értékű állampapírt gyűjtött be.

Az uniós csúcs záródokumentuma ugyan tesz egy célzást arra, hogy az eurózóna tagországainak nem kellene a független jegybankra támaszkodniuk, Michael Noonan ír pénzügyminiszter azonban nem ért ezzel egyet. Amíg az EFSF nem áll csatasorba az állampapírpiacon, nem bizonyítja, hogy képes kisimítani a kötvénypiac hullámveréseit, addig az ECB nem vonulhat vissza - szögezte le.

Aki nem lép egyszerre...

Az eurócsoport a portugál választások előtt egyszer már kipróbált módszerrel próbálja beterelni a jól viselkedő országoknak fenntartott karámba Görögországot. Ahogy a lisszaboni politikai erők mindegyikével aláíratták, hogy elfogadják az EU-IMF segélycsomag feltételeit, úgy most az athéni kormánypárttal és ellenzékkel teszik meg ugyanezt. A szignókat - amelyek nélkül Athén nem kapja meg az első uniós segélycsomag esedékes részletét - november végéig várják. (E nélkül a pénz nélkül a görög állam december közepére fizetésképtelenné válik.)

Olaszországgal kapcsolatban Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport vezetője csak annyit jegyzett meg, hogy az ország reformprogramját felülvizsgáló uniós ellenőrzőcsoport tagjai között ott lesznek az ECB delegáltjai is.

HOZZÁSZÓLÁSOK