Nem lesz zökkenőmentes az átállás a rubelra a Krímben

Valószínűleg nem lesz zökkenőmentes az átállás a Krímben a rubelfizetésre hrivnyáról. Legalább is erre lehet következtetni az átállás előtt egy nappal az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója alapján.
MTI-Eco, 2014. március 23. vasárnap, 16:42

A krími parlament elnöke csütörtökön jelentette be, hogy március 24-étől kerül forgalomba az orosz rubel. Vlagyimir Konsztantyinov akkor azt mondta, hogy hétfőtől (március 24) rubelben történnek egyebek között a ki- és befizetések, rubelben folyósítják a nyugdíjakat és a béreket. Egy átmeneti időszakban a Krím területén az ukrán hrivnya és az orosz rubel párhuzamosan fizetési eszköz lesz. Majd az idő megmutatja, hogy mikortól nem lesz már szükség a hrivnyára - jegyezte meg az elnök.

Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a félszigeten több intézmény, elsősorban a szállodák és az éttermek nem vártak, náluk már vasárnap rubelben lehetett fizetni. Azonban máris komoly gondok merültek fel. Fizetni az éttermekben ugyan már lehet rubelben, de a visszajárót inkább még hrivnyában adják arra hivatkozva, hogy nincs még elég rubelkészpénz. Az is gondot jelent, hogy miután az étlapokon az ételek ára még hrivnyában van megadva, a fogyasztás után a számlán szereplő összeg is hrivnyában van, amit viszont át kell váltani rubelre. A hírügynökség jelentése szerint minden étterem saját kurzust alkalmaz, bár a különbség nem túl jelentős, 10-15 százalék.

Gond lehet a boltokban is hétfőtől, hiszen ettől a naptól kezdve minden terméknek rubelben kell feltüntetni az árát, amiért szombaton még hrivnyát kellett adni. Azt, hogy pontosan mi mennyibe kerül, vasárnap még a bolti eladók sem tudták, a pénztárgépek pedig alkalmatlanok arra, hogy átváltsanak és a rubelben feltüntetett árakat a csekken rubelben jelenítsék meg. Aki pedig hétfőn taxiba ülne, jobban teszi, ha hrivnyát tart magánál, mert a taxaméterek alkalmatlanok rubelszámlát adni, a taxisok pedig várhatóan nem szívesen tartanak majd maguknál nagyobb összegű rubelt.

Értelmetlen atomerőművet építeni a Krímben
Nincs értelme atomerőmű építéséről beszélni a Krímben, ott inkább gázolaj üzemű erőműveket kell létrehozni, illetve bővíteni a napenergia-, illetve a szélenergia-termelést - mondta Pavel Ipatov, az oroszországi atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom (Rosenergoatom) vezérigazgató-helyettese az ITAR-TASZSZ-nak. A Krím jelenleg az egységes ukrán energiarendszer része, a kijevi hatóságok nem terveztek atomerőművet építeni a félszigeten. Még a szovjet időkben elkezdődött egy két, egyenként 1000 megawatt teljesítményű blokkal ellátott atomerőmű építése a Krímben. Az építkezés azonban rendkívül vontatottan haladt, és mire az első blokk 90 százalékban elkészült a 90-es évek elejére, elfogyott a pénz, befejezni már nem tudták. A létesítménnyel ma már semmit sem lehet kezdeni, hiszen azt még a 60-as években tervezték, azóta sokat fejlődött a technológia - mondta a szakértő. A Roszenergoatom vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta azonban, hogy "meg kell teremteni a Krím biztonságos energiaellátását". A szakértő szerint gázolaj üzemű erőműveket kell építeni és bővíteni kell a nap- és szélenergia termelését a félszigeten.

HOZZÁSZÓLÁSOK