Nem veszik észre a piaci szereplők az igazán nagy veszélyeket, amelyek a világgazdaságot fenyegetik, mert elvonja a figyelmüket az USA-ban kialakult patthelyzet a költségvetés finanszírozásával és az adósságplafon megemelésével kapcsolatban. Az amerikai közigazgatás nagyobb része immáron a tizedik napja működésképtelen, így nem csoda, hogy egyre több spekuláció lát napvilágot azzal kapcsolatban, mi lesz, ha az USA döntéshozói képtelennek bizonyulnak a helyzet megoldására. Nem ez azonban a világot fenyegető fő veszély - állítják a londoni Capital Economics gazdaságkutató intézet elemzői.

Az amerikai államcsőd esélye szerintük igen kicsi, más szóval úgy vélik, hogy a kongresszus és Barack Obama elnök végül az utolsó pillanatban megegyezik az adósságplafon megemeléséről, ami biztosíthatja az USA fizetőképességének fenntartását. Másrészt a Capital Economics szerint a megállapodás elmaradásának sem lennének olyan apokaliptikus következményei, mint amit sokan várnak.

Makacs betegségek

Minden szem az USA-ra szegeződik, így rejtve marad a világ két igazán krónikus betegsége: az eurózóna megoldatlan adósságválsága és gyenge versenyképessége, illetve feltörekvő országok gazdasági növekedésének strukturális okokra visszavezethető lassulása - fejtegette a CNBC-ek Andrew Kenningham, a kutatóintézet vezető elemzője.

Bajainak súlyossága miatt messze az eurózóna a legkritikusabb része a világgazdaságnak. Az övezet ugyan a megélénkülő német és a valamelyes javuló képet mutató francia gazdaságnak köszönhetően kilábalt a két és fél éven át tartó recesszióból, de a növekedés aggasztóan lomha maradt. Az eurózóna periférián lévő országok várhatóan nem érnek el olyan tempót, amelynek segítségével csökkenthetik magas munkanélküliségüket.

Emellett a bankunió és a költségvetések összehangolása nyögve nyelően halad. Miközben mindenki az USA fizetésképtelenné válásától tart, elfelejtkeznek arról, hogy az eurózna bajba került államainak egyike sokkal nagyobb eséllyel megy csődbe, mint a világ legnagyobb gazdasága - állítja Kenningham.

Az IMF is túl optimista

A Nemzetközi Valutaalap e héten publikált jelentésében erősen rontotta a feltörekvő országok GDP-növekedésére adott előrejelzését. A januári prognózisban szereplő 5,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentette az idei plusszal kapcsolatos várakozását, a 2014-es adatot pedig 5,9 százalékról 5,1 százalékra vitte le.

Kenningham szerint azonban az IMF túl lassan érzékeli a feltörekvő államok helyzetének romlását. Ezeknek az országoknak strukturális problémáik vannak, amelyek egy részének kezelése politikailag kényes feladat. Kínának fel kellene pörgetnie a háztartások belső fogyasztását - ami még lakosságbarát lépés -, ám pénzügyi rendszerét is liberalizálnia kellene, ami ellentmond a pártállami politikai, az államkapitalista gazdasági rendszernek. Indiának és Oroszországnak javítania kellene befektetői klímát.

Miután a strukturális reformok lassan haladnak előre, a londoni elemzők arra számítanak, hogy az érintett országok GDP-jénének növekedési üteme belátható időn belül meg sem közelíti majd a válság előtti tempótól.

A Fed sem számít

A Capital Economics szerint a piacok túl nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az amerikai Fed megkezdi monetáris enyhítési politikájának visszavonását. Várakozásuk szerint a bank fokozatosan fog hátrálni és még legalább két évig nulla közelében tartja alapkamatát.

Ha az USA-ban keményebbé is válnak a hitelfeltételek, ez nem jelenti azt, hogy máshol is ennek kell történnie - mondja Kenningham. Emellett legalább ilyen fontos, hogy a feltörekvő országok képesek legyenek kezelni a határaikon át áramló tőkemozgásokat. Az elemzők várakozása szerint a török, az indiai és a dél-afrikai deviza árfolyama továbbra is nagy kilengésekkel fog változni.