Immáron nem csupán az IMF vállalja fel nyíltan, hogy fenntarthatatlannak tartja Görögország államadósságát, hanem az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az eurózóna biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus is - jelentette a Wall Street Journal, amelynek birtokába került a három intézmény ezzel kapcsolatos jelentése. A háromoldalas dokumentum világossá teszi, hogy enyhíteni kell a görög államra nehezedő terheken.

Ezzel gyakorlatilag olyan intézkedéseket javasol az eurótagállamok döntéshozóinak, amelyeket többségük vonakodik felvállalni. Nagy különbség azonban az elmúlt hónapokhoz képest, hogy egyrészt a három európai intézménynek sikerült megállapodnia Görögországgal a harmadik uniós segélyprogram feltételeiről. Másrészt jelentésüket hangsúlyosan a Nemzetközi Valutalaptól függetlenül készítették el, ami világossá teszi, hogy más véleményről van szó.

Rohamos romlás

Az EB-ECB-ESM trió megállapítja, hogy a görög államadósság a GDP 201 százalékán tetőzhet 2016-ban. Nem ez azonban az igazán fontos, hanem az, hogy ezt a tartozásállományt nem lehet olyan tempóban mérsékelni, amilyet korábban terveztek. A dokumentum szerint ha a görög vagyonelemek magánosításából sikerül 13,9 milliárd euró bevéltet begyűjteni, és a kialkudott programot 100 százalékban végrehajtják, akkor az államadósság a GDP 159,7 százalékán lesz 2022-ben.

A dátum több szempontból is fontos. Mindenekelőtt megmutatja, milyen durván romlott Görögország helyzete néhány hónap alatt. Az adósság fenntarthatóságáról készült júniusi elemzés még arra a következtetésre jutott, hogy 2022-re a GDP 124 százalékra emelkednek a tartozások. Ezt az arányt azzal a feltételezéssel számolták ki, hogy a görögök végrehajtják az akkor tervezett megszorítócsomagot. Enélkül 142,2 százalékra ugrott volna ez az arány.

Nem jöhet be

Fontosabb szempont azonban a 2022-es dátummal kapcsolatban, hogy az eurótagállamok pénzügyminiszterei (eurócsoport) korábban azt várták, hogy erre az időpontra a GDP 110 százalékára lehet leszorítani a görög adósságokat. Ez lett volna a feltétele annak, hogy az IMF részt vegyen Görögország további támogatásában.

Ha az athéni kormány csak részben hajtané végre a kialkudott megszorítóprogramot, akkor az adósság a GDP 173,7 százalékra menne fel 2022-re, ha a görög gazdaság valamivel jobb teljesítmény nyújtana a vártnál, akkor ez az arány lemehet 148,2 százalékra. Az európai intézmények jelentése nem foglalkozik azzal, mi történik, ha a görögök nem tudják végrehajtani a programot - az IMF ezzel számolt legutóbbi elemzésében, amelyet a tőkekorlátozások (a pénzfelvétel és az átutalások limitálása) előtt készített.

Nincs mese, enyhíteni kell!

Az európai trió úgy véli, hogy a második negyedéves GDP-növekedés átmeneti jelenség: 2015-ben 2,3 százalékkal, 2016-ban 1,3 százalékkal zsugorodhat a gazdaság. (Az április-júniusi adat még a tőkekorlátozások előtti időszakra vonatozik.) A növekedés 2017-től térhet vissza 2,3 százalékos plusszal.

Mindezek nyomán a jelentés arra a következtetésre jut, hogy enyhíteni kell az adósságterheken. Az athéni kormánynak vissza kell utalni azt a hasznot, amelyet az ECB a kezében lévő államkötvényeken elér, továbbá több időt kell adni a görögöknek a hitelek és kamataik visszafizetésére. Így el lehet kivédeni azt, amit Németország és több vele egy követ fújó eurótagállam mindenképpen el akar kerülni, a hitelek értékének egyszerű csökkentését, azaz az elhíresült "hajvágást".