Angela Merkel német kancellár a stabilitás oszlopa volt az elmúlt két évtized nagyobb és mozgalmasabb részében, ám pártja, a konzervatív CDU csak most néz szembe igazán azzal a hatalmi vákuummal, amit 2021. szeptemberi távozásával hátrahagy - írja a Bloomberg. Bő két évvel ezelőtt Annegret Kramp-Karrenbauer személyében "kutyafuttában" megpróbált gondoskodni utódáról, ám ez sikertelennek bizonyult, az utód több hibája után egy évvel ezelőtt lemondott, jókora bizonytalanságot hátra hagyva. A január 16-i pártelnökválasztás homlokegyenest ellenkező eredményt hozhat a CDU jövőjére nézve.

A pénteken kezdődő kétnapos pártkongresszus eredménye lehet a párt gyökeres megújulásának kezdete vagy a stagnálás első lépése, amely lassú erózióra válthat. A CDU elnöke normális esetben automatikusan a párt kancellárjelöltje is, ám most még ez sem biztos, sőt az sem, hogy az új vezető folytatja-e Merkel Európa-politikáját, ami nem volt más, mint az EU integrációjának fokozatos, óvatos mélyítése. Van olyan elnökjelölt, aki inkább a nemzeti érdekekre koncentrálna és korlátozná, mire lehet költeni a német adófizetők pénzét.

Nincs Merkel

Merkel a jövőben nem fogja majd össze a szálakat Európában és nem köti össze az eltérő igényeket, ahogy korábban tette - foglalja össze a problémát Alexander Dobrindt, a CDU bajor testvérpártja, a CSU parlamenti frakcióvezetője, aki korábban sokszor bírálta a kancellárt. Az EU-nak szüksége van Németországra a járvány okozta gazdasági válságból való kilábaláshoz és a Donald Trump amerikai elnök idején szétzilált Európa-USA kapcsolatok újjáépítéséhez.

A konzervatív politikai erőknek pedig szükségük lenne egy látványos győzelemre azt követően, hogy az amerikai Republikánus Párt elvesztette szenátusi többségét, a brit torykat leköti a brexit után rendezkedés, Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig közép-balközép kormányzás folyik. Dobrindt szerint a CDU/CSU páros meg akarja őrizni Németország szerepét az európai politika centrumában.

Hála Merkelnek

Merkel határozott járványkezelésének hála a CDU népszerűsége nagyot nőtt 2020 tavaszán és ebből egyelőre nem sokat veszített. A pártelnökválasztásra készülő kongresszusi küldötteknek azonban azzal kellett szembe nézniük, hogy ez a vonzerő a szeptember végi parlamenti választáson már nem fogja segíteni a pártot, mivel a kancellár már nem indul posztjának megőrzéséért, sőt a politikából is ki akar vonulni.

Legnagyobb gondjuk az, hogy egyik lehetséges kancellárjelöltjük sem népszerű különösebben, valójában túl sok lehetőség közt oszlik szét a támogatottságuk.

Friedrich Merz, Merkel régi ellenfele, aki szerint a centrista politikát karakteres jobboldalival kellene felváltani, bejelentette, hogy indulni akar a kancellárjelöltségért is. A merkeli vonal folytatását ígérő Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és Norbert Röttgen, a párt külügyi szakértője nem zárja ki, hogy Markus Söder, a CSU elnöke legyen a kancellárjelölt. Végül szóba jöhet még Jens Spahn egészségügyi miniszter is.

Merkel árnyéka

Az illető megválaszthatósága kancellárnak döntő szempont lesz a kongresszusi szavazók döntésében. Merz keményen indított, kijelentette, hogy Merkel teljesítménye 2021 szeptembere után a politikatörténet részévé válik. Éppen ez lehet a gyenge pontja, megosztó politikusnak tartják, aki ha győz is, nem tudna olyan koalíció élén kormányozni, amelyben baloldali párt vagy pártok, például a Zöldek is képviseltetik magukat.

Söderrel az a gond, hogy a CDU/CSU kétszer indult az utóbbi párt elnökével kancellárjelöltként, és mindkétszer vesztett. Legutóbb 2002-ben történt ez, mert Merkelt akkor még nem találták kellően érettnek a kihívásra. Spahn megerősítette, hogy Laschetet támogatja. Ő és Röttgen külön meccset vívhat a centrista jelölt pozíciójáért az első választási fordulóban, amelyből már csak ketten juthatnak tovább. Itt Merz korai vezetést szerezhet, de ettől még a második menetben elvérezhet.

A CDU elnökének négy tartományi választáson kell vezetnie a pártot a következő fél évben, miközben a CDU/CSU párosnak április táján döntenie kell a kancellárjelölt személyéről.

Eközben a párt éles népszerűségi versenyben van az országos politikában is, jellemző, hogy a Zöldek és a CDU támogatottsága a járvány kitörése előtt pariban volt egymással és a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) továbbra is elszipkázhat konzervatív szavazókat a CDU/CSU-tól.

Merkel továbbra is népszerű, azonban semmi biztosíték nincs arra, hogy azok, akik 16 éven át kitartóan támogatták, kitartanak-e majd pártja mellett akkor is, amikor már nem vele az élén indul harcba a szavazataikért. A kancellár nagyon fog hiányozni - ismerte el egyik lehetséges utóda, Markus Söder.