Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A brexit legelvakultabb hívei részben igazuk megerősítését látták abban, hogy Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, részben megkönnyebbülhettek, hiszen a világ legbefolyásosabb embere olyasvalaki lett, aki jó ötletnek tartja a brit kilépést az EU-ból. Úgy érezhették, hogy az Egyesült Királyság előtt megnyílt az egérút, amelyen a rogyadozó EU-ból átmasírozhat az angolszász világ büszke várába.

Mindez azonban pusztán egy csábító illúzió - állítja Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető külpolitikai szakkommentátora. Mindezek a feltételezések azonban szimpla tévedések. Trump megválasztása miatt a brexit kockázatos döntésből tisztán katasztrófává vált.

Minden borult

Az elmúlt negyven évben két pillérre épült Nagy-Britannia külpolitikája: az egyik az európai unós tagság, a másik a különleges viszony az Egyesült Államokkal. Az uniós kilépés miatt a szigetország éppen akkor fog jobban függeni az USA-tól, amikor Amerika egy instabil elnököt választott, aki szembe fordult a brit külpolitika legtöbb alaptételével.

Therese May brit kormányfő január végi egyesült államokbeli látogatásán ezt a tényt elfedték a protokolláris közhelyek és a kereskedelemről folytatott diskurzus. Trump ugyan megígérte, hogy az utóbbi terén országa azonnal megállapodást köt Nagy-Britanniával, ahogy az kilépett az EU-ból, ám ahogy May elutazott Washingtonból máris felfordulást okozott a muszlimok beutazását megtiltó rendeletével.

A brit miniszterelnök egy nappal kézfogásuk után kénytelen volt elhatárolni magát új legjobb barátjától. Ez az eset azonban csak rámutat arra, mekkora szakadék tátong kettejük világnézete között.

Nem lesz jó

May azt akarja, hogy a független Nagy-Britannia a világszintű szabadkereskedelem bajnoka legyen, miközben Trump az USA legprotekcionistább elnöke 1930 óta. Ez az ellentét eldurvulhat, ha az új amerikai adminisztráció elkezdi megvámolni az importárukat és fittyet hány a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaira.

Ráadásul bármilyen kétoldalú kereskedelmi megállapodás érzékeny pontja lesz az amerikai gyógyszerek és agrártermékek bejutása Nagy-Britanniába.

Ez sem lesz jó

A brit miniszterelnök hisz a NATO-ban és az ENSZ-ben. London állandó tagsága az utóbbi Biztonsági Tanácsában valójában a dicső nagyhatalmi státus utolsó jele. Az amerikai elnök azonban kétszer minősítette feleslegesnek a NATO-t és azzal fenyegetőzött, hogy csökkenti országa ENSZ-támogatását.

May világossá tette, hogy bár az EU képviselőivel szemben ülnek a tárgyalóasztal két oldalán, ám ennek ellenére erős Európai Uniót akar. Részben azért, mert az unió szétesésének romboló hatása alól a szigetország sem vonhatná ki magát, részben azért, hogy országának legyen kire támaszkodnia az izmozó Oroszországgal szemben. A Krím elfoglalását követő szankciók kidolgozásában szorosan együttműködött az akkori brit és amerikai vezetés is.

Trump azonban gúnyolódik az EU-n és tanácsadói az államközösség széteséséről spekulálnak. Oroszországgal szemben pedig megengedő hangot ütött meg az elnök, és kacérkodik a szankciók visszavonásával.

Ez a vége

A helyzet az, hogy Nagy-Britannia most egy olyan Egyesült Államokkal áll szemben, amelynek vezetése alapvetően másként látja a világot, mint a brit politikai elit. A január végi May-látogatáson ugyan mindenki mosolygott, ám a brit döntéshozók minden bizonnyal tisztában vannak ezzel a ténnyel - állítja az FT külügyi szakírója.

A brexitpárti Boris Johnson külügyminiszter ugyan egyeztetett a kereskedelmi megállapodás lehetőségéről Trumppal, ám néhány hónappal ezelőtt - az új elnök megválasztása előtt - még elmebetegnek minősítette az ingatlanmágnást, aki magasról tesz a világ dolgaira.

Görögök Rómában

Ha brit szavazók többsége tavaly júniusban az EU-ban maradás mellett tette le volna a voksát, akkor a londoni kormány most azzal reagálhatna az USA vezetésének kiszámíthatatlanná és oroszbaráttá válására, hogy közeledne az EU-hoz. Szabadpiaci értékeit is hatásosabban védhetné a többi uniós tagországgal a hátában és részt vállalhatna az EU védelmi képességeinek erősítésében.

A brexit győzelme azonban egy olyan USA karjaiba lökte az országot, amelynek elnökét a brit külügyminiszter őrültnek minősítette. A brit birodalom hanyatlásának éveiben egyes politikusok úgy tekintettek magukra, mint "görögökre a rómaiak között", azaz a bölcsesség és a tapasztalat embereire, akik tanácsaikkal segíthetik a felemelkedő, új amerikai birodalmat.

Őrült helyzet

Csakhogy immáron Néró császár ül a hatalomban Washingtonban - írja az FT publicistája -, és a britekre szánalmas szerep vár. Mosolyoghatnak és tapsolhatnak, amint tüzeket gyújt mindenfelé és muzsikálni kezd a hegedűjén. (A legenda szerint Néró felgyújtotta Rómát, s miközben a város leégett a hegedűjén játszott - a szerk.)