Nevet vált Macedónia - itt a végleges döntés

A macedón parlament csütörtökön másodszor is megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló egyezményt, miután az államfő az első alkalommal nem volt hajlandó aláírni a dokumentumot, és visszautalta azt a képviselőháznak.
K. Kiss Gergely, 2018. július 5. csütörtök, 16:04

A szkopjei parlament először június 20-án ratifikálta az ország nevének megváltoztatásáról szóló, Görögországgal kötött egyezményt - írja az MTI.

Csütörtökön a 120 tagú törvényhozás 69 képviselője szavazott igennel az egyezmény becikkelyezésére. Az ülésen nem vettek részt a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) képviselői, akik alkotmányellenesnek tartják az egyezményt, mert az szerintük "semmibe veszi a macedónok nemzeti identitását".

A macedón alkotmányban foglaltak értelmében a másodszor is megszavazott egyezményt az államfőnek kötelessége aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.

Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.

Még a görögöknek is rá kell bólintania

A mostani megállapodás értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz. Az ország alkotmányát várhatóan még az idén módosítják.

A macedón és a görög miniszterelnök június 12-én jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

A névváltoztatásról szóló dokumentumot a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá. Gjorge Ivanov államfő azonban azonnal kijelentette: elfogadhatatlannak tartja az egyezményt, ezért nem fogja azt aláírásával jogerőre emelni.

Erre reagálva Zoran Zaev miniszterelnök azt mondta, hogy amennyiben a parlament elfogadja az ország nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatására vonatkozó, Görögországgal kötött egyezményt, majd azt az ősszel rendezendő népszavazás is megerősíti, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását. Zoran Zaev azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről.

Az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifikálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell.

A fotó forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK