Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport várhatóan visszaáll válságkezelő üzemmódba mai ülésén: a résztvevők tárgyalnak a Görögországnak nyújtandó újabb hitelrészletről és Ciprus támogatásáról, miközben az olasz választások kimenetele egyre bizonytalanabb, Spanyolországban pedig a pártfinanszírozási botrány megtépázta a kormány hitelességét - írja a Bloomberg. Az európai pénzügyi vezetők tanácskozását február 15-16-án a G20 pénzügyminisztereinek moszkvai csúcsértekezlete követi.

A tízéves olasz állampapírok hozama egyéves csúcsra, 4,5 százalék fölé emelkedett, miután Silvio Berlusconi volt kormányfő Szabadság Népe pártja egyre jobban behozza a közvélemény-kutatásokat vezető baloldali koalíciót. Az elemzők már azt mérlegelik, hogy patthelyzet alakulhat ki a február végi szavazáson, ezért újabb választást kell tartani. A hét végi felmérések - amelyek az utolsók a döntés előtt - azt mutatják, hogy Pier Luigi Bersaninak, az ellenzék vezérének esetleg szövetséget kell kötnie Mario Monti kormányfővel - aki az elmúlt bő egy évben követett megszorító politikájával életben tartotta Olaszországot - ami kiverheti a biztosítékot Bersani baloldali szövetségeseinek körében.

Brutális leértékelés

Mariano Rajoy spanyol kormányfő következetesen tagadja, hogy kapott volna a pártjának 15 évvel ezelőtt juttatott építőipari lobbipénzekből, ám a befektetők részben a botrány miatt hátat fordítottak a spanyol kötvényeknek. A tízéves papírok hozama, amely egy hónapja még öt százalék alatt volt, a múlt hét második felére 5,5 százalékra emelkedett. Angela Merkel német kancellár egyelőre támogatja konzervatív szövetségesét, nagyra értékelve a bő egyéves spanyol kormány sorozatot költségvetési kiigazításait.

Három forgatókönyv készül a Ciprusnak nyújtandó uniós segélyről - tudta meg a Financial Times (FT). Az első különösen brutális, eszerint ugyanis leértékelnék a ciprusi bankok befektetőinek és azon betéteseinek a követelését, akik nem biztosított megtakarításokat helyeztek el a szigetország pénzintézeteiben. Emellett felére csökkentenék a ciprusi államkötvények értékét. Ennek eredményeként a bankszektor értéke, amely jelenleg közel nyolcszorosa a szigetország GDP-jének, az utóbbi egyharmadára esne 2015-re.

Kockázatos forgatókönyv

Ezzel a forgatókönyvvel teljesítenék azt a német elvárást, hogy ne támogassák európai pénzből a ciprusi pénzintézetekben óriási összegeket - berlini titkosszolgálati jelentések szerint nem tiszta forrásból származó jövedelmeket - parkoltató orosz mágnásokat. Emellett az uniós mentőscsomagba így 16,7 milliárd euró helyett - amit akkor kellene fizetni, ha az EU vállalná a teljes költséget - csupán 5,5 milliárdot kellene tenni.

Ugyanakkor az EU vezetői azt ígérték, hogy a magánkézben lévő görög kötvények leértékelése egyedi, kivételes eset lesz, amit a durva ciprusi hitelátütemezéssel megszegnének. Az FT kezébe került bizalmas előterjesztés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a betétesek megsarcolása súlyos hitelvesztést okozhat az uniónak, pénzkimentést indíthat el más gyenge lábon álló EU-tagországokban is.

B és C terv

Egy, az előbbinél visszafogottabb elképzelés szerint a bankok alárendelt hitelezőit sarcolnák meg, a betéteseket békén hagynák, azt a célt tűzve a program elé, hogy tíz év alatt felezze el a ciprusi pénzintézeti rendszer értékét. Ennek a forgatókönyvnek része a vállalati nyereségadó kulcsának tízről 12,5 százalékra emelése, továbbá a szigetországban befektetéseket végrehajtó, de nem ciprusi befektetők tőkéjére kivetett visszatartott adó 28 százalékra emelése. A 2,5 milliárd eurós tavalyi orosz állami hitel futamidejét meghosszabbítanák.

Nem kell atomfizikusi diploma annak belátáshoz, hogy a ciprusi vezetés a harmadik megoldási lehetőséget részesítené előnyben. Eszerint a fizetésképtelen ciprusi bankok megmentésére fordított állami tőkét átvenné az eurózóna biztonsági alapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus. Ehhez persze előbb meg kellene kapnia a jogot erre az övezet kormányaitól.

A válság maraton

Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja arra figyelmeztetett a német Handelsblatt gazdasági lapnak nyilatkozva, hogy ha nem sikerül Ciprust megmenteni, akkor emiatt hiábavalóvá válhat minden, amit eddig az európai válság kezelése érdekében tettek. Hiába kicsi a szigetország gazdasága, Ciprus tagja az eurózónának, ezért ha a közösség elengedné a kezét, azzal az övezet iránti bizalom összeomlását kockáztatná. Uniós segélycsomag nélkül elkerülhetetlen az ország államcsődje - tette hozzá.

Ebben a pillanatban fogalmam sincs róla, hogyan mászunk ki végül ebből a válságból - fogalmazott Wolfgang Franz, a ZEW gazdaságkutató intézet vezetője, a hasonló német intézményeket összefogó úgynevezett "bölcsek tanácsa" elnöke a Welt am Sonntagnak adott interjújában. Ha a krízis kezelését egy maratoni futásnak fogjuk fel, akkor azt mondhatjuk, hogy túl vagyunk ugyan a kétharmadán, de ami hátra van, az lesz a legnehezebb. Franz, aki Angela Merkel tanácsadója is, az olasz és spanyol belpolitikai bizonytalanság, illetve a ciprusi mentőakció nehézségei mellett továbbra is kockázati tényezőnek tartja a görög és a portugál segélyprogram alakulását.