David Cameron brit miniszterelnök sajátos helyzetbe került: miközben a legfrissebb hírek szerint Orbán Viktoron kívül senki sem támogatja azt a törekvését, hogy megakadályozza Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök jelölését az Európai Bizottság élére, hazájában a pártszimpátiákon átívelő hátszelet élvez. A Financial Times (FT) és a Populus közvélemény-kutató intézet felmérése szerint kettő az egyhez azok aránya, akik szerint a kormányfő várható veresége ellenére megerősödve kerül ki az uniós csatározásokból.

Mit tesz Cameron a borítékolható bukta után? - ez az a kérdés, amely immáron az elemzőket foglalkoztatja. A brit kormányfő az elmúlt hetekben tett néhány sötét célzást arra, hogy Juncker megválasztása az Európai Bizottság (EB) élére közelebb löki Nagy-Britanniát az EU elhagyásához. Ennek szellemében még az is felmerült, hogy az utolsó pillanatban meggyőzheti befolyásos kollégáit, köztük Angela Merkel német kancellárt, hogy mégis halasszák el az EB-elnök jelölését.

Valamit kérhetnek

A brit kormányfő célzásokat tett arra, hogy 2017-nél hamarabb megtarthatják a szigetországban az EU-tagságról döntő népszavazást. London nem cáfolta az azzal kapcsolatos találgatásokat, hogy ebben az esetben Cameron a kilépés mellett kampányolna. Ez ugyanakkor nagyon valószínűtlen, mivel a brit üzleti elit és a City bankjai azt akarják, hogy a szigetország maradjon benn az EU-ban. Így valószínű, hogy a Cameron más területeken próbál engedményeket kicsikarni uniós kollégáitól.

Korábban kerek listát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban. Ezen az első helyek egyikén szerepel a vendégmunkások szociális jogosultságainak korlátozása, a Brüsszelhez átcsoportosított döntési jogkörök egy részének visszaadása, illetve Nagy-Britannia kihagyása az EU "még több uniót" törekvéseiből. Eközben igényt tarthat az EB-elnökin kívüli, más befolyásos brüsszeli vezetői pozíciókra. Az EB-ben például brit politikusé lehet az energetikai "tárca".

Tovább spekulációk szerint Jonathan Faull brit Európa-politikus léphet előre. Ő jelenleg a a belső piaci főigazgatóság vezetője, ám az új felállásban az EB főtitkára lehetne, ami az egyik legfontosabb állás Juncker közvetlen környezetében.

Nem is ellenségek

Egy dolog biztosnak látszik: Cameron nem akarja háttéralkukkal elmismásolni a mai és holnapi EU-csúcson megvívandó végső csatáját Juncker ügyében. Világossá tette Herman Van Rompuynek, az Európai Unió elnökének, hogy szavazást akar. Ezzel megszakítja azt az eddigi hagyományt, nevezetesen hogy az EU-tagállamok vezetői közmegegyezéssel fogadják el az EB elnökét.

Az EU-ban sokan szimpla obstrukciót látnak a brit - és magyar - ellenállásban Junckerrel szemben. Sokan úgy vélik, hogy ezért nem jár kompenzáció a briteknek. Ugyanakkor az FT spekulációja szerint Cameron valószínűleg nem játszotta el minden lehetőségét. Angela Merkel első reakciójaként megígérte neki, hogy segít Juncker jelölésének blokkolásában (az előző EU-csúcs után azt nyilatkozta, hogy az alkalmas személyek csokrából választhatják ki a megfelelő személyt - a szerk.), ám végül a német politikai elit nyomására megkeményítette támogatását Juncker mellett.

Ezért úgy érezheti, hogy jön eggyel Cameronnak. Emellett Németországnak nem érdeke, hogy Nagy-Britannia kilépjen az EU-ból, ugyanis ebben az esetben Berlin egyedül maradna a déli országokkal szemben. A németek keményen küzdenek az utóbbiak legendásan laza államháztartási gazdálkodása és piacvédelmi lépései ellen, amiben az észak-európai országok mellett elsősorban a szigetországra támaszkodhatnak. A szigorú költségvetés és a szabad piac ügyében a britekkel fújnak egy követ.