Boris Johnson brit miniszterelnök nagy feltűnést keltett azzal, hogy bejelentette: kormánya az ázsiai és az európai országokban követett drákói koronavírus-ellenes intézkedésekkel szemben a lépcsőzetes védekezés stratégiáját választotta. Nem rendelnek el iskolai szünetet és a sporteseményeket sem napolják el, továbbá azt ajánlják azoknak az embereknek akik erősen köhögnek, hogy egy hétre izolálják magukat másoktól. Emellett az idősek elszigetelésére sem tesznek kiemelt kísérletet.

Egy nappal a bejelentés után Partick Vallance, a kormányfő egészségügyi főtanácsadója védelmébe vette főnöke sok bírálatot kiváltó politikáját. Elismételte Johnson szavait - amiket valójában nyilván ő talált ki -, miszerint az a cél, hogy csökkentsék és a járvány legsúlyosabb következményeit és elnyújtsák annak lefolyását. Ennek eredményeként a brit lakosság nyáj szintű immunitást fejleszthet ki a kórokozóval szemben a nyári hónapokra, amely meg fogja védeni az embereket, amikor a koronavírus visszatér a következő télen - derül ki a Financial Times tudósításából.

Kapcsolódó

Elnyomni, nem eltüntetni

A kormány nem eltüntetni akarja a betegséget, hanem elnyomni - fejtegette. A koronavírus-járvány a jövőben várhatóan évről évre visszatér majd, ezért az a társadalom lesz vele szemben a legellenállóbb, amely rendezett, menedzselt módon kifejleszti tagjaiban a kórokozóval szemben immunitást. Azoknak az országoknak a lakói, amelyek most a drákói intézkedésekkel megállítják a járvány terjedését, később, amikor visszatér a vírus, sérülékenyebbek lesznek, mert nem épül fel bennük a kellő ellenálló-képesség a betegséggel szemben.

A tanácsadó elárulta azt is, hogy a kormány várakozásai szerint a 60 milliós brit lakosságból 40 millióan kaphatják el a koronavírus-fertőzést - ez egybe esik Angela Merkel kancellár becslésével, miszerint a németek kétharmada eshet át a betegségen. Erre a hatvanszázalékos fertőzöttségre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás a kórokozóval szemben.

Mindenre van válasz

Vallance nem jött zavarba attól a kérdéstől sem, hogy miért nem függesztik fel a sportrendezvényeket, amelyeken több ezer ember zsúfolódik össze. Szerinte ezzel csak korlátozottan fékezhetnék a járvány terjedését, ugyanis az emberek a kocsmákban vagy otthon a barátaikkal úgyis megnéznék a meccseket, így elég sokan elég sok ideig lennének egymás közelében ahhoz, hogy elkapják egymástól a fertőzést. Ráadásul a sportrendezvények nyílt térben zajlanak, míg a kocsmák és a lakások zárt terűek, ami segítené a vírus terjedését.

A tanácsadónak arra is van válasza, hogy miért nem izolálják azonnal az időseket. Véleménye szerint az ilyen lépések a járvány lefolyásának későbbi szakaszában hatékonyabbak, ugyanis ha már most megterhelnék ezzel a nemzeti egészségügyi rendszert (NHS), akkor az túlterheléshez vezetne. Majd nyárra, amikorra szépen kisimítják és elnyújtják a járványt több ember válik immunissá a betegségre, ami az idősek megfertőződése ellen is nyújt egyfajta védelmet.

A brit ellenzéki pártokat meglepte a kormány védekezési stratégiája, miután a Nagy-Britanniával szomszédos országok - Franciaország, Írország vagy Belgium - a drákói intézkedések, az iskolák bezárása, a sportesemények lemondása politikáját követik. Szerintük ez jobb magyarázatot igényel annál, mint hogy a londoni vezetés erősen bízik a viselkedéstudományok kutatási eredményiben, amelyek leírják a élő organizmusok egymásra gyakorolt hatásának következményeit.