Az Európai Központi Bank (ECB) szeptember első napjaiban bejelentett gazdaságösztönző lépései válaszreakciókat válthatnak ki a világ más jegybankjaiból, miután gyengítik az eurót más országok valutáival szemben. A végeredmény egyfajta devizaháború kialakulása lehet, amelynek veszélye az amerikai Fed és a Bank of Japan (BoJ) monetáris enyhítései nyomán is felmerült - írja a CNBC.

Az ECB 0,15 százalékról 0,05 százalékra vitte le alapkamatát, a kereskedelmi bankok betéteire adott negatív kamatát pedig mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2 százalékra emelte. Mario Draghi, a bank elnöke bejelentette, hogy mennyiségi monetáris intézkedésekről határoztak, amelyek részletei októbertől derülhetnek ki.

Az európai jegybank eszközalapú értékpapírokat (azaz különböző hitelekkel fedezett kötvényeket) kíván vásárolni és folytatja az alapkamaton nyújtott hitelek folyósítását a kereskedelmi bankoknak. Ezzel szakértők szerint összesen ezermilliárd eurót pumpálhat az eurózóna gyengélkedő gazdaságába.

Itt kezdődik a probléma

Eközben Draghi és az ECB többi döntéshozója azon is lamentál, hogy - hasonlóan a Fedhez - indítson-e államkötvény-vásárlási programot. Ez ugyan sokkal nehezebb lenne, mint az amerikai jegybank esetén, mert itt több állammal áll szemben a jegybank, ráadásul kétséges, hogy a politikai és költségvetési unió híján joga van-e az ilyen beavatkozásra, ám ettől még ez a lehetőség is tovább gyengíti - a monetáris enyhítés nyomán amúgy is lejtőre került - eurót. És közgazdászok szerint itt kezdődhetnek a konfliktusok.

Várakozásunk szerint a devizaháború akkor indulhat el újra, ha a világ többi jegybankja elkezd azon filozofálni, hogy milyen hatást gyakorol az ECB új monetáris politikája saját országa valutájára - fejtegeti Claus Vistesen, a Pantheon Macroecnomics tanácsadó cég elemzője. Az ECB szándékaival ellentétben az eurózónás bankok nem az övezeten belül, hanem azon kívül, a feltörekvő országokban kereshetnek helyet a birtokukba kerülő pluszforrásnak, ami újabb lökést adhat az euró gyengülésének, következésképpen a megcélzott országok valutai erősödésének.

Ez a folyamat logikus következménye az alacsony kamatoknak, ugyanis emiatt a tőkekivitel ígér nagyobb megtérülést - figyelmeztet Diana Choyleva, a Lombard Street Research elemző cég makroközgazdásza. Az európai pénzintézetek, kivéve a brit és a svájci cégeket, minden idők csúcsához közeli mennyiségű hitelt helyeztek ki a feltörekvő országokban - derült ki egy hétfőn megjelent tanulmányból. Choyleva szerint ez a hitelezési trend folytatódni fog.

Jönnek a nagyágyúk

Az ECB lazításával egyidejűleg a BoJ is folytatja erőteljes monetáris enyhítését, hogy elérje célját: az infláció két százalékra emelkedését. Ha azonban az ECB és a japán jegybank is pénzzel árasztja el a piacokat, ezzel felértékelődési nyomás alá helyezik a feltörekvő országok valutáit.

A következő játékos, aki beszállhat a meccsbe, a pekingi központi bank lehet lesz, ugyanis ilyen külgazdasági feltételek mellett a jüan gyengítése nélkül aligha képes lendületet adni a csikorgóan működő kínai gazdaságnak. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Fed várhatóan emeli alapkamatát, ami szintén elszívhatja a pénzt Európából, akkor azt láthatjuk, hogy az eurózóna a körülmények halálos kombinációjával kerül szembe - mondja Choyleva.

A pénzáradat elfolyik külföldre, így egyáltalán nem ad lökést az övezet gazdaságának. Ami a világ egészét illeti, a valuták versenyző leértékelése - amely az exportot támogatja, növelve ezzel a piaci kínálatot - nem segíti a világgazdaságot, amely még mindig a igazi kereslet hiányától szenved - összegzi véleményét az elemző.