Óriási változás jön Magyarországtól délre

Nyugat-balkáni uniót akar létrehozni három ország, amelynek mintája az EU lenne. Megteremtenék tőke, az áruk, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgását, akárcsak a schengeni övezetben. Azt remélik, hogy a külföldi működőtőke örömmel áramlana egy ilyen unióba.
Komócsin Sándor, 2019. október 11. péntek, 15:42
Fotó: Reuters

Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia vezetője deklarációt írt alá, amely szerint a schengeni övezet mintájára lebontanák a vámhatárokat az áruforgalmuk előtt és megnyitnák a határukat a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad áramlása előtt - adta hírül a bne IntelliNews régiós hírportál. Az megállapodást Alaksandal Vucic szerb államfő kezdeményezte. Vucic bejelentette: lehetővé akarják tenni, hogy az állampolgáraik a személyi igazolványukat használva léphessék át a három ország határait 2021 végétől.

Zoran Zaev észak-macedón miniszterelnök úgy értékelte, hogy az együttműködés az egész régiót erősíteni fogja. Ennek szellemében máris meghívta a többi nyugat-balkáni EU-n kívüli országot - Bosznia-Hercegovinát, Koszovót és Montenegrót - az szabadkereskedelmi övezetbe. Edi Rama albán miniszterelnök csatlakozott ehhez az állásponthoz: szerinte is az egész régiót kellene szolgálnia a három ország együttműködésének.

Hajrá szabadkereskedelem!

Egy hónap múlva Észak-Macedóniában ül tárgyalóasztalhoz a három ország első embere, hogy meghatározzák, milyen konkrét lépésekkel akarnak továbbhaladni a most kötött megállapodás nyomán. Vucic egyfajta nyugat-balkáni közös piacot szeretne, ami teljesen eltörölné a vámhatárokat. Abban bízik, hogy az új formáció felpörgeti a külföldi működőtőke-beáramlást is - jelenleg a régióba évente 8-9 milliárd dollár befektetés érkezik.

Bár európai uniós tisztviselők támogatásukról biztosították a kezdeményezést, a lelkesedét lelohasztja, hogy a régió országai elsősorban az EU-ba akarnak bekerülni, nem szomszédaikkal vonnák szorosabbra a kapcsolataikat. Emellett a nyugat-balkáni országoknak túl kellene lépniük heves ellenérzéseiken egymással szemben. Koszovó például nyilvánvalóan politikai okokból vezetett be 2018 végén 100 százalékos büntetővámot a Szerbiából és a Boszniából érkező árukra, és erről nemzetközi nyomással sem tudták lebeszélni.

HOZZÁSZÓLÁSOK