Már a nyugdíjpénzekkel is lőnek a "kis" kereskedelmi háborúban

A dél-koreai állami nyugdíjalap felülvizsgálja az olyan japán cégekbe történt befektetéseit, amelyek aktívak voltak a félsziget japán megszállása alatt is. A lépés egy újabb felvonás a két ország közötti egyre éleződő feszültségben, amely a kínai-amerikai kereskedelmi háború mellett kevesebb figyelmet kap, de komolyan befolyásolhatja a két jelentős ázsiai gazdaság kilátásait.
Lovas-Romváry András, 2019. augusztus 14. szerda, 11:33
Fotó: MTI/EPA - képünk illusztráció

Több mint egymilliárd dollárnyi, japán cégekbe történt befektetéseit készül felülvizsgálni a dél-koreai állami nyugdíjalap. A Korea Nemzeti Nyugdíjszolgálat közlése szerint összesen 75 japán céget vesznek górcső alá, amelyeknek szerepe lehetett a japán háborús erőfeszítésekben a második világháború idején, amikor a félsziget megszállás alá került. Ha bebizonyosodik egy cégről, hogy érintett volt, akkor eladják a részvényeit - írja összefoglalójában a Financial Times. Az érintett befektetések együttes összege meghaladja az 1,1 milliárd dollárt.

Az alap közlése szerint jelenleg fogadnak el új útmutatót a felelős befektetések rendszeréről, s ez azt jelenti, hogy a háborús bűnökkel érintett cégek részvényeit ezentúl nem tartják a portfóliókban. Ennek érdekében világos definíciót kell kidolgoznunk arra, hogy mikor tekinthető egy cég háborús bűnökben érintettnek - mondta Kim Sung-joo, az alap igazgatója a brit pénzügyi lapnak Szöulban. A tervek szerint háborús bűnökkel érintett társaságok azok lennének, amelyek katonai felszereléssel és munkával segítették a japán háborús erőfeszítéseket a második világháború alatt. Az alap összesen 580 milliárd dollárnyi vagyont kezel, ezzel a világ harmadik legnagyobb ilyen jellegű állami befektetési cége.

Az alap lépése csak egy része annak az adok-kapok játszmának amely egy ideje már folyik a két ázsiai ország között, s csak azért nem szerepel folyamatosan a pénzügyi sajtó legfontosabb hírei között, mert a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi háború nagyobb figyelmet kap. A dél-koreaiak a félsziget 1910-1945 közötti japán megszállása miatt léptek fel Japánnal szemben, különösen a kényszermunkára alkalmazott koreaiak kérdése, illetve a japán katonai bordélyházakban prostitúcióra kényszerített koreai nők ügyében. A vita azután lángolt fel, hogy egy koreai legfelsőbb bírósági ítélet nyomán megnyílt az út azelőtt, hogy magánszemélyek is kárpótlási igénnyel lépjenek fel a japán cégekkel szemben. Japán szerint viszont e kérdéseket már rendezték a két ország közötti 1965-ös megállapodásban, amikor összesen 500 millió dollár értékben kárpótlást is fizettek Koreának.

Miután a döntést követően Japán sikertelenül próbálta meg Dél-Koreát tárgyalóasztalhoz ültetni, az Abe Sindzó miniszterelnök által vezetett japán kormány egy sor létfontosságú, a memóriacsipek gyártásához fontos alapanyag és alkatrész exportjára vezetett be korlátozásokat a másik féllel szemben. A lépést nemzetbiztonsági okokkal indokolták - mondván, a Dél-Koreába kerülő áruk egy része Észak-Koreában köthet ki - azonban mindenki úgy tekinti az intézkedést, mint megtorlást a friss dél-koreai kártérítési igényekre válaszul.

A nyugdíjalap vezetője szerint nem kapott közvetlen utasítást a kormány részéről a befektetési politika felülvizsgálatára, ugyanakkor a japán befektetések kérdése már régóta napirenden szerepel az alapnál. Mint mondta, a mostani vita a két ország között mindössze annyi befolyással van a kérdésre, hogy most különös körültekintéssel vizsgálják azt felül.

A Financial Times szakértői ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy míg a felelős és etikus befektetési politika egyre nagyobb tért hódit a pénzügyi világban. Ugyanakkor egy olyan kérdés, mint több mint 70 evvel korábbi háborús bűnökben való érintettség eddig nem tartozott a felelős befektetési politika kérdéskörébe, így az alap tervezett lépése inkább tekinthető politikailag motiváltnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK