Csökkentené a nyugdíjkorhatárt a dán kormány

A dán kormány a nyugdíjkorhatár 61 évre csökkentését javasolja - jelentette be Mette Frederiksen dán kormányfő.
Domokos László, 2020. augusztus 19. szerda, 11:10
Fotó: Pixabay

Derék dán állampolgárok kelnek fel reggel és mennek dolgozni úgy, hogy fájdalmaik vannak, ez lehet hát, térd vagy vállfájás, vagy egyszerűen mindenre kiterjedő - mondta a politikus egy vágóhídon tett látogatásán az újságíróknak.

Szavai szerint új rendszert vezetnek be azok számára, akik a leghosszabb ideig dolgoznak, azok számára, akik a munkával töltött éveik alatt végig rendesen adóztak és a legnehezebb munkákat végezték.

Az új javaslat alapján azok, akik 42, 43 vagy 44 éven át dolgoztak nyugdíjba mehetnek egy-három évvel a hivatlaos nyugdíjkorhatár előtt. A nyugdíj havi összege adózás előtt 13 550 dán korona (körülbelül 635 ezer forint) lesz - számolt be az Euronews.

A nyugdíjas életnek jónak kell lennie. Jó éveket kellene jelentenie, amikor az embernek van ideje foglalkozni azzal, ami érdekli és a családjával lenni - idézte Frederiksent a The Local.

A kabinet számításai szerint 2022-ben körülbelül 38 ezer ember profitálhatna a javaslatból, és nagyjából 22 ezren fognak élni a lehetőséggel, majd 2025-ben már 49 ezer érintett lenne.

Dániában jelenleg átlagosan 67 évesen mennek nyugdíjba az emberek, és ez 68 évre emelkedhet 2030-ig. A hivatalos nyugdíjkorhatár pedig 66 év.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

efi99, 2020.08.19 21:17

Nálunk is sikerült megvalósítani ezt a 43 évet. Csak éppen a szokásos magyarosch, diszkriminatív módon: nőknek 40, pasiknak kb 46...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MaTar, 2020.08.19 12:45

Az életkor olyan biológiai jellemző, amelynek semmi helye nem volna a nyugdíjrendszerekben. Valaha nem is az életkor volt a jogosultsági alap, hanem a munkaképtelenség, amelyet egy bizonyos életkortól orvosi vizsgálat nélkül vélelmezni lehetett. Bármennyire is azonosnak tűnik, a két megoldás között óriási a különbség. A jó megoldás a járulékfizetés időtartamára, azaz a szolgálati idő hosszára alapozott jogosultság. A klasszikus rendszerekben ez minimum tíz év volt. Ma már hosszabb is indokolt lehetne, azzal, hogy aki a jogosultságot nem éri el, befizetett járulékát, avagy annak egy részét visszakaphatja. A minimális szolgálati időt követően, az évek számától függően, a jogosultság mértéke lineárisan emelkedhet a jellemző jövedelem, járulékalap, száz százalékáig. Magasabb arány nem indokolt. Ez a megoldás számos, az életkori meghatározásból adódó méltánytalanságot szüntethetne meg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html