Andor szerint nincs vesztegetni való idő. A várható élettartam az EU-ban az elmúlt 50 évben öt évvel nőtt, és 2060-ig akár újabb hét év növekedés várható.(Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon is emelkedett a születéskor várható élettartam, bár még mindig alacsonyabb, mint a nyugati országokban.)
Az alkalmazkodás része lehet például a nyugdíjkorhatár emelése, illetve a nyugdíjcélú megtakarítások növelése - például az öngondoskodás segítése.
De nem csak a nyugdíjrendszereknek kell alkalmazkodniuk. Olyan foglalkoztatáspolitika is kell, amely segíti a foglalkoztatottak számának növekedését és az idősek munkában maradását.Olyan képzési politika, amely a vállalatokat az idősebb munkavállalók képzésére és a munkavállalókat tanulásraösztönzi. Olyan egészségpolitika, amely segít abban, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak egészségesek. Olyan családpolitika, amely azt eredményezi, hogy a kívánt számú gyermekek megszületnek, és így középtávon nem borul fel az aktív korúak és az idősek aránya. Gondoskodni kell arról is, hogy a nők nyugdíja ne csökkenjen drasztikusan a gyerekszüléssel, a családtagok ápolásával eltöltött idő miatt - véli a biztos.
Sok országban már történt is előrelépés, érdemes értékelni a tapasztalatokat. A nyugdíjrendszerek kialakításaalapvetően nemzeti hatáskör, az EB feladata, hogy felhívja a problémákra a figyelmet, és segítse a tagállamok közötti párbeszédet. Emellett közvetlen szerepe van a nyugdíjak hordozhatóságának biztosításában - az unión belüli szabad mozgás megköveteli, hogy a nyugdíjasok bárhol hozzájussanak otthonról folyósított nyugdíjukhoz, és más tagországban ledolgozott éveikért is megfelelő nyugdíjat kapjanak.
A bizottság november 15-ig várja az észrevételeket a nyugdíjrendszerek jövőjét, az EU nyugdíjak területén játszott lehetséges szerepét kutató előterjesztéshez.