Az Európai Parlament elé kedden kerülő állásfoglalás a rendszerek fenntarthatóságára és a nyugdíjasok elégséges ellátására fekteti a hangsúlyt. A foglalkoztatásügyi bizottság mostani állásfoglalása az Európai Bizottság Zöld Könyvének azon állítására válaszol, miszerint jelenleg 4 aktív dolgozóra jut egy 65 év feletti, 2060-ra viszont csak kettő aktívra jut majd egy 65 év feletti.

Bár a nyugdíjak tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU bizonyos szempontok koordinálásában szerepet játszhat a nyugdíjrendszerek reformjában - áll az EP hírlevelében.

Az EP szerint a társadalom öregedésének kérdése azért jelentős hatású, mert nem minden tagállam tett félre pénzt a nyugdíjakra. Ez viszont olyan hatalmas kiadásokhoz vezethet később, ami a Stabilitási és növekedési paktumra is hatással lehet.

Az EU felügyelő hatóságainak figyelemmel kell kísérnie a tagállamok nyugdíjrendszerét és néhány tagállamot arra kell ösztönözni, hogy előre biztonsággal tervezhető és megfelelő nyugdíjrendszert alakítson ki - véli Oomen-Ruijten (EPP, Hollandia), a javaslat beterjesztője.

Az EP rámutat arra, hogy egyes tagállamok a jelenlegi gazdasági helyzetükre való tekintettel átalakítják vagy átértékelik jelenlegi nyugdíjrendszerüket, ám az EU arra ösztönözne, hogy "stabil, megbízható és fenntartható" rendszert alakítsanak ki megfelelő nyugdíjak biztosításával, hogy megelőzzék az öregkori elszegényedést. Az ajánlattevők emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy a változtatásokat megfelő konzultációknak is meg kellene előzniük.

Az Európai Parlament Foglalkoztatásügyi Bizottsága szerint az uniónak és a tagállamoknak együtt kell fellépniük annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszerek fenntarthatóan biztosítani tudjanak egy elégséges összeget Európa növekvő számú, nyugdíjba vonuló lakosságának, még a gazdasági válság ellenére is. A változtatásoknak a nyugdíjak hordozhatóságát és a nőket, illetve idős munkavállalókat érő egyenlőtlenségeket is érinteni kell.

A nyugdíjak tagállamok közti hordozhatóságát is kiemeli a javaslat, amelyet biztosítani kellene az uniós tagállamok között, tekintettel arra, hogy sokan a karrierjük során több országban is dolgoznak.  

A javaslat a nők és idősek alacsony foglalkoztatási arányára szintén kitér és kiemeli a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek problémáját, nevezetesen, hogy a nők általában kevesebb bérért végzik el ugyan azt a munkát, mint a férfiak, ugyanakkor gyakran részmunkaidőben dolgoznak, vagy például gyermekgondozás miatt nagyobb megszakításokkal, ami miatt esetükben magasabb is az öregkori elszegényedés veszélye.

A fent említettek miatt az EP képviselők az Európai Bizottságot és a tagállamokat arra ösztönzik, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket kezeljék és vegyék számításba a nyugdíjazáskor.

A keddi EP szavazást megelőzően a munkaügyi bizottság 40 igen, 6 nem és 1 tartózkodással fogadta el az indítványt.