A terv a munkahelyteremtést ösztönözné és a következő két évben mintegy 200 milliárd dolláros adócsökkentést tenne lehetővé. A javaslatot még a Kongresszusnak is el kell fogadnia, de a közelgő időközi választások miatt ennek kimenetele egyelőre bizonytalan - jegyzi meg a Reuters.

Az amerikai kormányzat tervei között szerepel még egy kutatásokra igénybe vehető adójóváírások állandóvá tételére vonatkozó javaslat is, ami a kormányzati becslések szerint további 100 milliárd dolláros központi bevételkiesést jelentene a következő 10 évre vetítve, és amelyre a fedezetet néhány megszűnő vállalati adókedvezményből biztosítanák.

A Fehér Ház abban reménykedik, hogy a vállalatoknak az újabb beruházások elkezdésére már maga a bejelentés is elegendő és nem várnak a kongresszusi jóváhagyásra. Amennyiben átmennének ezek a javaslatok, 1,5 millió vállalat élvezhetné azok hozadékát a kormányzati illetékesek szerint.


Obama infrastruktúra-építésbe kezdene

Az amerikai elnök korábban egy újabb, hat évre szóló infrastruktúra-fejlesztési programot is meghirdetett, melynek első évében 50 milliárd dollárt költene az USA kormánya a gazdaság élénkítésére. Eszerint a kormány felszíni közlekedés-, illetve repülőtér-fejlesztésre, valamint légiközlekedés ellenőrzésre fordítana. A CNN korábbi értesülései szerint a program keretében a kormány újjáépítene 150 ezer mérföldnyi közutat, míg a vasúti hálózatot 4 ezer mérföldön érintené a program. A hosszabb távú kormányzati tervek között pedig szerepel többek között egy új, infrastruktúrafejlesztéssel foglalkozó bank létrehozása is.

Emellett szó esett egy, a kisvállalkozásokat célzó programról is, amelynek keretében 30 milliárd dollárt fektetnének be független közösségi bankokba, hogy ösztönözzék a kisvállalati hitelezést, és egy 12 milliárd dolláros kisvállalkozásokat célzó adócsökkentésről is.

Ezek az intézkedések a tavalyi 814 milliárdos stimulust követően az idén bedobott, relatíve kisebb ösztönző programok sorát fogják gyarapítani. A Reuters egyik elemzése szerint viszont az újonnan felvázolt programok közül a kisvállalkozásokat célzó segítség lehet a demokraták talán utolsó esélye arra, hogy a frusztrált szavazóknak felmutassanak valamit a lanyha gazdasági növekedés fellendítésére. Amennyiben viszont a Kongresszuson átmegy a tervezet, az a munkahelyteremtés területén ritka győzelmet jelentene a demokratáknak az ellenzék által a választások hevében gyakran megtorpedózott gazdaságélénkítő javaslatok után.

A gazdaságélénkítési terveket illetően azonban már most is olyan kritikákat lehet hallani, hogy az nem lesz ahhoz elég, hogy jelentős áttörést érjen el.


Elszalasztott esély a banki reform

Az eddigi intézkedésekkel is az volt a probléma - mindamellett, hogy egyes vélemények szerint Obamának a rekord méretű 814 milliárd dolláros programnál is nagyobbat kellett volna meghirdetni -, hogy a Wall Street-et helyre hozták ugyan, de a "Main Street-et" nem. Ennek a politikai árát pedig megfizetheti a regnáló elnök - vélekedett Robert Kuttner, az American Prospect magazin társszerkesztője, az amerikai Szenátus banki bizottságának korábbi vezetője, egy a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában.

A szakember - aki Obama elnökségéről és az előtte álló kihívásokról könyvet is írt - úgy véli, hogy az elnök már egy esélyt elszalasztott, amikor a bankválság kirobbanása után nem használta ki a lehetőséget egy a jelenleginél komolyabb pénzügyi reform bevezetésére. Kuttner szerint ugyanis, mire bevezették volna a szektort érintő gyökeres változásokat, addigra a bankok is visszanyerték a politikai befolyásukat, ezért nem lett elég elsöprő erejű a végül elfogadott intézkedéscsomag. Részben ennek hatását érzi most az amerikai gazdaság is.

Kuttner ugyanakkor - más szakértőkhöz, köztük Roubinihez és Stiglitzhez hasonlóan - úgy látja, hogy a magas munkanélküliség és a munkahelyteremtés nélküli növekedés ördögi köréből egyhamar kijönne a gazdaság. Főleg annak fényében, hogy a kormányzati deficit úgynevezett passzív deficit, vagyis nagyrészt nem a stimulus miatti költekezéseknek tudható be, hanem az adóbefizetések elmaradásának.

Ehhez hozzá jön még az ország külföldi hitelektől való függése az adósság finanszírozásában. A helyzetet tovább nehezítik az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatott, a költségvetési hiány és a kiadások csökkentésére szolgáló megszorítások szükségességét sürgető vélemények is. Ezeknek az intézkedéseknek Kuttner jóval a gazdaság teljes talpra állását megelőzően még nem látja elérkezettnek az idejét.


Még 8 millió ember kerülhet utcára

Az amerikai gazdaságban időzített bombaként ketyeg a lakáspiac is. Kuttner mellett többek véleménye szerint a jelzálogpiacot is másképp kellett volna kezelni, hiszen az alkalmazott erőfeszítések eredménytelenek maradtak: 2008-ban mintegy kétmillió amerikai veszítette el az ingatlanát, 2009-ben további 2,8 millió, és még további mintegy 8 millió jelzáloghiteles vesztheti el a házát. Kuttner szerint a meghirdetett kormányzati program ebből csak 350 ezer jelzáloghitelest mentett meg, de ezek fele vélhetően ismét be fog csődölni. Ennek következtében pedig a gazdaság egy nagyon fontos ága komoly visszahúzó erőként jelent meg - jegyezte meg.

A rossz hír, hogy a kormány az ingatlanpiac támogatásából egyelőre nem is vonulhat ki. Ha ezt tenné, akkor az ingatlanárak tovább zuhannának, a bankok még nagyobb megpróbáltatásoknak lennének kitéve és a gazdaság kilátásai még komorabbá válnának rövid távon - vélekedett a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz, a szerdai Világgazdaságban megjelent véleményében.

A megoldást erre a helyzetre Kuttner és Stiglitz is alternatív gazdaságpolitikai eszközökben látja. A gazdaságilag megvalósítható megoldások azonban a jelenlegi főáramon kívül esnek - jegyezte meg Kuttner a CEU-n tartott előadásában - ám ezek behozására a jelenlegi amerikai elnök alkalmas lenne.