Az elnök cáfolta azt a vádat, miszerint a megállapodás nem küszöböli ki az iráni atomfegyver előállításának lehetőségét, mert az egy évtizeden át 300 kilogrammban maximálja az iszlám köztársaság által előállítható dúsított urán mennyiségét, amelyet az nem lesz képes atombomba-készítésre alkalmas tisztaságúvá konvertálni.

Obama ugyanakkor elismerte annak a félelemnek a jogosságát, hogy a megállapodás megkötését követő 13., 14. vagy 15. évben Iránnak olyan fejlett centrifugái lesznek, amelyek révén meglehetősen gyors urándúsításra lesz képes, és ekkora az "áttörési ideje" csaknem nullára csökken majd. (A "áttörési idő" kifejezés arra az időre utal, amelyre egy nukleáris fegyver megépítéséhez elegendő, 90 százalékos dúsítottságú 235-ös uránizotóp előállításához van szükség, ha Teherán úgy döntene, hogy a nukleáris fegyverkezés útjára lép. A lausanne-i megállapodás egy évre hosszabbítja meg Irán jelenleg 2-3 hónaposra becsült "áttörési idejét", a korlátozások azonban csak 10 évig maradnak érvényben.)

Az elnök szerint Irán "áttörési ideje" a jövőben csökken majd ugyan, de a világ az azt megelőző években a beható nemzetközi ellenőrzések révén legalább betekintést nyerhet abba, mekkora Irán nukleáris kapacitása.

"Egy leendő elnök cselekvési lehetőségei, ha (az irániak) valóban úgy döntenek, hogy megszerzik a nukleáris fegyvert, nem csökkentek" - fogalmazott Obama. Az elnök hangsúlyozta, hogy a hivatali idejéből hátralevő mintegy 20 hónap alatt ez biztosan nem fog megtörténi, de lehetséges utódjaival kapcsolatban nem tett ilyen kötelezettségvállalást.

Obama kijelentette: biztos abban, hogy az Irán elleni szankciókat vissza lehet állítani, ha Teherán megsérti a nukleáris programja korlátozásáról kötött megállapodást. Mint mondta, az Egyesült Államok és az Európai Unió országainak tárgyalói egy olyan alku elérésén dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a gazdasági büntetőintézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának - vagyis az itt vétójoggal rendelkező Oroszország - jóváhagyása nélkül is újból életbe lehessen léptetni, ha a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) arra a megállapításra jut, hogy Irán megszegte az alkut.

Obama úgy vélekedett, hogy az iráni atomprogram korlátozásáról a reményei szerint június végére megkötendő végleges megállapodás segíthet a mérsékelt erőknek a keményvonalasokkal szembeni megerősödésében az iszlám köztársaságban.

Azzal kapcsolatban, hogy Scott Walker wisconsini republikánus kormányzó, potenciális elnökjelölt-aspiráns kilátásba helyezte, hogy megválasztása esetén elrendeli bármilyen Iránnal megkötendő megállapodás visszavonását, Obama kijelentette: gondot okozna az Egyesült Államok szövetségeseinek és felbátorítaná az ellenségeit is az, ha az amerikai elnökök az elődjeik által megkötött nemzetközi egyezmények visszavonását eszközölnék ki. Szavai szerint ez "ostoba megközelítés lenne", és ezt talán Walker is így gondolná, miután némi időt szánt a külpolitika tanulmányozására.

Obama lehűtötte a várakozásokat azzal az izraeli követeléssel kapcsolatban, hogy a megállapodást a zsidó állam Teherán általi elismeréséhez kössék. "Az az elképzelés, amely szerint az Irán atomfegyverhez jutását megakadályozó, ellenőrizhető megállapodást ahhoz a feltételhez kötnénk, hogy Irán ismerje el Izraelt, valójában ahhoz hasonlítana, mintha azt mondanánk, hogy addig nem írunk alá megállapodást, amíg az iráni rezsim természete nem változik meg teljesen" - mondta. "Ez, úgy gondolom, alapvető tévítélet. Pontosan azért akarjuk, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, mert nem bízhatunk abban, hogy a rezsim természete megváltozik" - tette hozzá.

Az elnök leszögezte, hogy a nukleáris megállapodás megkötése más területeken nem oldja meg a Washington és Teherán közötti nézeteltéréseket. Rámutatott, hogy Irán továbbra is finanszírozza a Hezbollah radikális libanoni síita szervezetet, támogatja Bassár el-Aszad szíriai elnököt, aki "robbanószerekkel töltött hordókkal bombáz gyerekeket", és fegyvereket szállít a Jement destabilizáló síita húszi lázadóknak.

Azzal kapcsolatban, hogy a hét második felében Panamába utazik majd az amerikai államok csúcstalálkozójára, amelyen részt vesznek majd Kuba vezetői is, Obama reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok újranyithatja majd havannai nagykövetségét, hogy a két ország között rendszeresebbekké váljon a kapcsolattartás és a párbeszéd. Megismételte: reális lehetőség mutatkozik az Egyesült Államok és a szigetország kapcsolatának olyan irányú megváltoztatására, amely a kubaiak számára hosszútávon kedvező lehet. Arról, hogy Kubát levéteti-e a terrorizmust támogató államok amerikai feketelistájáról, Obama kijelentette: az amerikai külügyminisztérium át fogja vizsgálni a lajstromot, és a tárca javaslata alapján döntési helyzetbe kerül majd.