Bajos időket élünk az OECD szerint

Tartósan alacsony növekedésre kell berendezkedni miután idén a világválság óta mért legalacsonyabb mértékű bővülésre állt be a világgazdaság. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza szerint a kormányzatoknak a bizalmat kell helyreállítaniuk, miközben sokkal többet költenek a környezetvédelemre meglovagolva a mostani alacsony kamatokat.
Rácz Gergő, 2019. november 21. csütörtök, 12:54
Fotó: AFP

Borús kép rajzolódik ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb világgazdasági jelentéséből, ami tartósan az idei, a gazdasági világválság óta nem látott szintekre beragadó globális növekedést vázol fel.

Attól tartunk, hogy ez a lassú növekedés velünk maradhat. Most kell az egyes országok kormányainak megfordítani a folyamatot

- mondta a jelentés bemutatóján Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza. A szervezet idén, és a következő években is 3 százalék körüli növekedéssel számol a világgazdaságban, az idei kiugró 4,8 százalékot követően ebbe jövőre ebbe az átlagba simulhat bele a magyar adat is.

Mostanra a legnagyobb visszatartó erő a gazdasági fejlődésben a politikai bizonytalanság lett. A kutatás alapján a cégek nem mernek beruházni, mert nem látják, hogy a protekcionista politikának milyen hatása lehet a jövőben. Szintén jelentős aggodalmakat okoz, hogy Kína már nem tudja egymaga kirángatni a gödörből a globális gazdaságot, Nagy-Britannia növekedési potenciálja a brexit nyomán pedig a töredékére zuhanhat.

Ami jó hír, hogy globális viszonylatban is magasan vannak a foglalkoztatási mutatók.

A kormányoknak bőven van okuk az aggodalomra, egyben komoly lehetőségük is van, hogy fellépjenek

- mondta Boone.

Az OECD szerint célzott infrastrukturális fejlesztésekkel lehet megalapozni a jövőbeni stabil fejlődést, aminek kiemelt területe kell legyen a digitalizációra való költés, csakúgy, mint a klímavédelmi ráfordítások támogatása.

A kettő összefügg, mivel szükség van a termelés és a fogyasztás optimalizálását meglapozó adatfeldolgozási képességek kialakítására, miközben át kell alakítani az energiahordozók támogatását.

A klímavédelmi programok költségigényesek, viszont minél hamarabb költünk a klímára, annál jobban járunk. Később többe kerülne kezelni a helyzetet, így tulajdonképpen a nagyobb kezdeti ráfordítással költségeket lehet csökkenteni. Ez különösen igaz most, hogy történelmi mélységben vannak a kamatszintek. A megújuló energiaforrások mostanra már sokkal olcsóbbak, és versenyképesebbek a hagyományos energiahordozókhoz mérten, így felül kell vizsgálni, hogy mennyi támogatás jut a fosszilisoknak.

Az OECD javaslata szerint létre kell hozni befektetési alapokat, amelyek a szükséges digitális, és infrastrukturális beruházásokat finanszírozzák és felügyelik. Emellett a nemzetközi kereskedelmi feszültségek enyhítése mellett arra is megoldást kell keresni, hogy a digitális szolgáltatások terén miként lehetne országokon átívelő módon megoldani az adóbeszedés kérdését.

Jelenleg évi 140-200 milliárd dollárra becsüli az OECD felmérése azt az összeget, ami digitális szolgáltatások után be nem fizetett adókban összeadódik. Boone elmondása szerint az OECD épp egy átfogó adóterven dolgozik, ami jövőre elkészülhet, és ami remélhetőleg pozitívan hat a globális bizonytalanságok enyhítésére.

HOZZÁSZÓLÁSOK