Oké, hogy fekete, de mit képvisel Kamala Harris?

Körülbelül egymilliószor fogják még elismételni a sajtómunkások szerte a világon, hogy Joe Biden önmagában azzal történelmi jelentőségű döntést hozott, hogy egy indiai-afroamerikai származású alelnökjelöltet választott maga mellé. De mit árul el Kamala Harrisról eddigi életútja?
Komócsin Sándor, 2020. augusztus 12. szerda, 11:43
Fotó: AFP

Kamala Harrist pragmatikus, mérsékelt politikusnak tartják, aki szenátorrá választása előtt ügyészként a változtatások határát feszegető döntéseket hozott - írja a New York Times az amerikai Demokrata Párt várható elnökjelöltje, Joe Biden alelnökjelöltjét bemutató cikkében.

San Franciscóban 2004 és 2011 között dolgozott kerületi ügyészként, majd 2011 és 2017 között Kalifornia államügyésze volt. Korábbi elnökjelölt-aspiránsi kampányában sokszor visszatért a múltja, és várhatóan így lesz ez a november eleji elnökválasztásig hátra lévő három hónapban is, főként miután országos tiltakozássorozatot váltott ki a fekete George Floyd halála egy rendőr brutális viselkedése miatt.

Harris "progresszív ügyészként" jellemezte magát, ami alatt az értendő, hogy szerinte lehet az igazságszolgáltatás egyszerre kemény a bűnözéssel szemben, miközben szembe néz a bűnüldözési rendszerben meghúzódó mély egyenlőtlenségekkel, mármint, hogy a feketékkel jóval keményebben bánnak, mint a fehérekkel.

Elmondása szerint azért lett ügyész, mert hisz abban, hogy a rendszert belülről lehet megváltoztatni - ez az üzenet fontos lesz a kampányban, mert arról szól, hogy képes lesz részt vállalni az igazságszolgáltatás reformjában, miután ismeri annak minden porcikáját.

Vitatott döntések

Ugyanakkor ügyészi tevékenysége nem volt mentes a vitatott döntésektől, amelyek miatt főként balról támadták. Főügyészként ritkán indított eljárásokat olyan rendőrtisztek ellen, akik civileket lőttek le, bár amikor lejárt a mandátuma, már folyamatban volt a rendőrségi hivatalok felülvizsgálata. Azért is bírálták, mert védelmébe vette néhány kollégáját, akiket ügyészségi hibák elkövetésével vádoltak.

A halálbüntetés ellenzőjeként 2004-ben nem kért halálbüntetést egy gengszterre, aki megölt egy rendőrt San Franciscóban. Ez az eset tiltakozásokat váltott ki, Harris azzal védekezett a bírálatokkal szemben, hogy döntését a korrektebb igazságszolgáltatás iránti elkötelezettsége motiválta.

Tíz évvel később nagy fordulat következett: amikor egy bíró azt az állásfoglalást hozta, hogy a kaliforniai halálbüntetés ellenkezik az alkotmánnyal, azt mondta, hogy államügyészként köteles alkalmazni ezt a szabályt is.

Elnökjelölt-aspiránsként nyilvánosságra hozott egy büntetőjogi reformtervet, amely számos olyan progresszív intézkedési javaslatot tartalmazott, amelyeket ügyészi karrierje során ellenzett.

A bírósági múlt kötelez

Szenátorként azzal vetette észre magát, hogy Donald Trump elnök különböző tisztségekre kiszemelt jelöltjeit kőkeményen kérdezte azok kongresszusi meghallgatásán. A Demokrata Pártban az elmúlt években a párt balszárnyához húzott, kezdetben támogatta a magát szociáldemokratának valló Bernie Sanders szenátor kezdeményezését az általános állami egészségügyi ellátás (Medicare for all) bevezetésére. Emellett támogatja a szövetségi minimális órabér 15 dollárra (4400 forint) emelését és a bírósági óvadékrendszer felülvizsgálatát is.

Harris hangos támogatója az igazságszolgáltatás átalakításának válaszul arra, hogy Floyd egy rendőrségi intézkedés során azért vesztette életét, mert az őt leszorító rendőr erőszakossága miatt nem kapott levegőt. A változtatások része lenne az is, hogy a lincselést szövetségi bűntetté nyilvánítanák. A szenátor véleményének több szenátusi bizottságban, így a hírszerzésiben és az igazságügyiben is hangot tud adni.


A remény éve

Harris az elsők között szállt ki az amerikai demokraták elnökjelölt-aspiránsainak versenyéből, mert tavaly decemberre kifutott a kampánytámogatásokból. Az év elején, 2019 januárjában az egyik nagy reménységként indult, és a jelöltek első vitáján, júniusban épp azzal vett lendületet, hogy keményen beszólt Joe Bidennek. Azt kifogásolta, hogy Biden együttműködött a szegregációt támogató politikusokkal abban az időben, amikor Harris kisiskolásként még maga is elszenvedte a faji megkülönböztetést.

Kampánycsapata azzal indokolta a vitákon tanúsított kemény fellépését, hogy bizonyítani akarták, hogy bármely vitában megállja a helyét. Már erről szólt az is, hogy a kongresszusi meghallgatásokon megszorongatta Trump jelöltjeit. Az elnökjelölt-aspiránsok versenyében azt kellett megmutatnia, hogy ha szembe kerül az elnökkel folytatott páros vitákban, akkor Trump nem tudná megszorongatni rámenős, provokatív stílusával.

Elfogyott a lendület

Bidennel vívott csörtéje nem maradt hatástalan: a várható elnökjelölt több tanácsadója kifogásolta, hogy nem bánta meg keménykedését. Harris azzal védekezett az alelnökjelöltek castingjain, hogy ilyen a politika: a kemény ellenfelekből lesznek az őszinte támogatók. Jill Biden, a korábbi second lady úgy vélte, hogy Harris szereplésével gyomorszájon ütötte a férjét. Megelőzendő kettejük szembe állítását a médiában, a Harris alelnöki jelöléséről szóló közleményben megemlítik, hogy Biden fia, Beau Delaware állam főügyesze volt, amikor Harris Kaliforniáé, és kapcsolatuk kiváló volt. Joe Biden valójában akkor figyelt fel Kamala Harrisra.

Szakértők azzal magyarázzák a szenátor elnökjelölt-aspiránsként elszenvedett kudarcát, hogy nem tudott felmutatni egy olyan ideológiát, társadalomképet, üzenetet, amellyel a demokraták támogatóinak egy nagy csoportját egy platformra tudta volna állítani maga mögött. (Ezzel szemben Bernie Sanders baloldali üzenetével rajongótábort toborzott, és Bidennel szemben, aki mögé beálltak a mérsékeltek és a feketék.) Főként az egészségügyi ellátás reformjával kapcsolatos bizonytalankodása hatott negatívan. Nagy visszhangot kapott például, amikor hezitált annak megítélésében, hogy a Medicare for all, azaz az állami egészségügyi ellátás bevezetése a magán-egészségbiztosítás megszüntetését vonná-e maga után.


Mi jöhet ki mindebből?

Harris elnökjelölt-aspiránsi kampányában főként a mérsékelt demokraták szimpátiáját nyerte el, azokét, akik életútja alapján ítélték meg őt. Nyilvánvaló, hogy alelnöki jelölése megerősíthet sok fekete, a külvárosokban élő nőt abban, hogy Bidenre kell szavaznia novemberben. Minden olyan nőre hatással lehet, aki úgy gondolja, hogy az ország vezetésében a férfiakkal egyenrangú félként kell részt venniük a nőknek.

Van egy titkos fegyvere is, nevezetesen hogy egyetemista korában tagja volt az Alpha Kappa Alpha nőszervezetnek, amelynek nagyjából 300 ezer tagja lehet és több millió dolláros támogatással, illetve országos szintű szervezettséggel rendelkezik. Így a pénzszerzésben és a kampány szervezésében is segítséget nyújthat.

Ugyanakkor az amerikai viszonylatban radikális baloldali szavazók, különösen Sanders támogatói némileg csalódottak lehetnek Harris jelölése nyomán. Ők olyasvalakit láttak volna szívesebben Biden mellett, aki nyitottabb "forradalmi" javaslataikra. Hosszú ügyészi karrierje taszító lehet a szavazók egy része, főként a fiatalabbak körében, akik azt akarják, hogy a Fehér Ház jövendő lakói egyértelműen támogassák a rendőrség reformját.

Szép karrier után egyéves elnöki álom
Az 55 éves Kamala Harris szenátor a kaliforniai Oaklandban született, egy mellrák-specialista orvos és egy egyetemi professzor gyermeke. Édesanyja Indiából vándorolt be az USA-ba 1960-ban, az édesapja Jamaicáról érkezett egy évvel később. A politikus jogi diplomával rendelkezik, korábban Kalifornia állam főügyésze és San Franciscó-i kerületi ügyész volt. Férje Douglas Emhof, szórakoztatóiparban dolgozó jogász. Ő az első indiai-amerikai és a második afrikai-amerikai nő, akit szenátorrá választottak. Ezt a tisztséget 2017 óta tölti be. Indulását az amerikai elnökválasztáson 2019-ben Martin Luther King fekete polgárjogi harcos születésnapján jelentette be (1929. január 15.). Egyike volt azoknak az elnökjelölt-aspiránsoknak, akik nagy reményekkel szálltak harcba a demokrata elnökjelöltség megszerzéséért, de elfogyott a lendületük. Harris tavaly decemberben az elsők közt szállt ki a versenyből, miután elfogyott a támogatóktól származó pénze.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Darabont1453, 2020.08.12 16:04

@krix10: " Jó régen járhattál iskolába...
:D
Már vagy 40 éve nem ez a "demokrácia" fő jellemzője!
Meg persze már vagy 40 éve nincs 1 demokrácia se...
:D"

Mit nem mondasz ?
Akkor a vajdád rendszere sem az ?
Eddig ezt harsogtátok, hogy ez demokrácia, demokratikus úton választott vezetővel, csak a libsi-bolsik óbégatnak mást, mert nem tudják elfogadni a 2/3-os népakaratot....XDDD

Most meg kiderül, hogy mégse demokrácia ?

Hát akkor micsoda ?

Tudom a választ : Kleptokrácia !!!!.....XDDDDDDDDDD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix10, 2020.08.12 15:20

@Darabont1453:
"a demokráciák azért erősebbek minden más társadalmi berendezkedésnél, mert ott a tehetség, a szorgalom sokkal többet számít az előrejutásban"

Jó régen járhattál iskolába...
:D
Már vagy 40 éve nem ez a "demokrácia" fő jellemzője!
Meg persze már vagy 40 éve nincs 1 demokrácia se...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bobby11, 2020.08.12 14:36

Nem mindegy, hogy kit képvisel?
A lényeg, hogy fekete és ezáltal lehet folytatni a libbant álszentkedést vele, hoz majd pár plusz szavazatot. és kész.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Darabont1453, 2020.08.12 14:24

Értelmezhetetlen ez a tendencia ami mostanság van a demokráciákban.

Legyen ilyen-olyan kvóta...legyen színes bőrű alelnök, legyen női alelnök, legyen szexuális kisebbségi alelnök, legyen indián alelnök, legyen fiatal alelnök.....

Én azt tanultam, hogy a demokráciák azért erősebbek minden más társadalmi berendezkedésnél, mert ott a tehetség, a szorgalom sokkal többet számít az előrejutásban mint a többinél ( tévedés ne essék a demokráciákban sem mindig ezek számítanak...pld. családi és egyéb kapcsolatok ). Vagyis az államot tehetséges emberek vezetik a legnagyobb eséllyel, ezért jobban fejlődnek és erősebbek lesznek.

Ehhez képest most azt látjuk, hogy marhára nem ez az első szempont, sőt mintha néha kifejezetten hátrány lenne ha valakinek a tehetségen és a szorgalmán kívül más tulajdonsága nincsen.

2008-ban Mc Cain a republikánus elnökjelölt Sarah Palin-t választotta alelnöknek, mert 5 gyerekes családanya volt. Semmi bajom a női vezetőkkel, de attól, hogy valakinek van 5 gyereke - akiket egyébként nevelőnő nevel, szakácsnő etet, bejárónő mossa a ruháikat - mitől lenne alkalmas alelnöknek ?

Most pedig megy a cirkusz az USA-ban, ezért kell egy fekete női alelnök, akinek semmiféle politikai tapasztalata nincsen, hiszen államügyész volt korábban. És jó eséllyel elnök lesz belőle, hiszen Biden se éppen az a kicsattanó egészség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sancho12, 2020.08.12 14:04

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html