Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke várhatóan folytatja az európai jegybank monetáris enyhítését előkészítő kommunikációját - erre számítottak elemzők az ECB szokásos kamatdöntést követő sajtótájékoztatója előtt, és az első mondatok őket igazolták. A bank előzőleg 0,25 százalékon tartotta az alapkamatát, amelyet 2013. decemberében vitt le erre a szintre. Többen úgy gondolják, hogy konkrét lépésekről csak a jövő hónapban döntenek, ugyanis addigra készül el az ECB új gazdasági prognózisa.

Ha ez az eurózóna inflációjának további zsugorodását jelezné előre, azaz erősödne a deflációs veszély, az komoly indok lenne arra, hogy az európai jegybank növelje a pénzkínálatot. Az övezet éves inflációja áprilisban 0,7 százalékra "gyorsult" a márciusi 0,5 százalékról, ám még így is fényévnyire van az ECB kicsit két százalék alatti célértékétől.

Kapcsolódó

Draghi az utóbbi hónapokban többször jelezte, hogy a bank döntéshozói szerint hosszú ideig alacsony maradhat a pénzromlás üteme, és azt is világossá tette, hogy a bank "átfogó eszközvásárlásokkal" avatkozhatnak be a gazdasági folyamatokba.

Lári-fári

Draghi lényegében a hónapokkal ezelőtt elkezdett kommunikációt folytatta sajtótájékoztatója elején, mintegy az öklét rázta a deflációs fenyegetés felé. Megjegyezte, hogy a húsvét hozzájárulhatott a pénzromlás ütemének hajszálnyi áprilisi növekedéséhez. A munkanélküliség területén a javulás első jeleit látja.

Az ECB legfrissebb felmérése szerint a hitelpiacok stabilizálódtak, mondta, ám ezt egyből azzal "finomította", hogy a kölcsönhöz jutás feltételei továbbra is szigorúbbak a sok éve megszokottnál. Draghi hosszan ragozta a javuló hitelfeltételeket. Ez arra utalhat, hogy belátható időn belül nem akarnak monetáris enyhítésbe kezdeni - kommentálta a hallottakat egy elemző a MarketWatchon.

A hosszú azt jelenti hosszú

Megkérdezték a bankelnököt, hogy van-e konszenzus az ECB döntéshozói között arról, mit jelent az alacsony infláció "túlságosan elhúzódó" időszaka. Erre azt a választ kapták, hogy akkor hosszú az idő, amikor már az inflációs várakozások növekedése sem várható. Szóval ez kombinációja a nagyon alacsony inflációnak és annak, hogy ez hosszú ideig így marad. Minél hosszabb ez az időszak, annál nagyobb az inflációs várakozások lecsengésének veszélye.

Draghi szarkasztikusan megjegyezte, hogy nagyra értékeli az európai politikusok tanácsait egyebek mellett azzal kapcsolatban, hogy gyengíteni kellene az eurót. Az ECB azonban független intézmény, és az ilyen tanácsok kétségeket ébreszthetnek önállóságával kapcsolatban.

Visszatérve az inflációhoz megerősítette azokat a szakértőket, akik arra tippeltek, hogy a júniusi gazdasági prognózisra várnak. Csak ennek tükrében dönthetnek karakteresebb beavatkozásokról.

Zsizsegés a piacokon

Az ukrán válság nyomán erősödő geopolitika kockázat nagyobb hatással lehet az eurózónára, mint a világ más térségeire - már amennyiben a helyzet súlyosabbá válik a jelenleginél. Az ECB elnöke összetett politikai feszültséggócot lát, amely egyre gubancosabb lehet.

A Draghi sajtótájékoztatója alatt érkező elemzői kommentek szerint az elhangzottak után az európai jegybank nehezen teheti meg, hogy ne hozzon monetáris enyhítési döntéseket júniusban. Egyikük a refinanszírozási kamatláb csökkentésére vagy enyhén negatívvá tételére tippel. Ez az értékelés összhangban lehet a piac véleményével: a júniusi beavatkozás lehetőségére a Stoxx Europe-600 index 0,4 százalékkal erősödött. Nagyjából ennyit nyert a francia, a német és a brit vezető index is. Az eurózóna államainak kötvényhozamai a gazdaságélénkítés lehetőségére estek.

Az euró kicsit gyengült, amiben szerepet játszhatott az is, hogy az ECB-elnök komoly tényezőnek minősítette az európai valuta erősségét az árstabilitással kapcsolatban. (Magyarul az erős euró az importárak lenyomásán keresztül hozzájárulhat az alacsony inflációhoz.) Ugyanakkor az árfolyam nem ad okot a banknak a beavatkozásra.

Több Európa kéne

Draghi úgy véli, hogy az eurózóna adósságválsága nem lett volna kevésbé súlyos, ha az övezet országainak integrációja gyengébb lett volna. A jobb jövő záloga szerinte szintén az erősebb összefonódás. Ezzel zárta mai mondandóját.

A bankelnök sajtótájékoztatóján a befektetők többet kaptak, mint amire számítottak. Draghi néhány galamb hangulatú megjegyzés helyett már-már egy ígérettel felérő célzást tett arra, hogy - feltéve persze, hogy az ECB júniusi előrejelzése sötét képet fest az eurózóna gazdaságának jövőjéről - a bank júniusban gazdaságélénkítésbe kezdhet. Emellett arról értekezett, hogy az erős euró egyebek mellett hozzájárul az alacsony inflációval kapcsolatos aggodalmakhoz.

Stephen Pope, a Spotlight Ideas tanácsadó cég alapítója, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy valódi ígéret azért nem hangzott el. Főként azt hallottuk, amit eddig, miszerint az ECB kész a beavatkozásra, ha kell. Mindent elárul a piaci reakciókról, hogy a közös európai valuta árfolyama a Draghi beszédének elején 1,40 dollár/eurón állt, míg utána 1,3887-en.