Ebben is jócskán lemaradt Budapest

Laosz, Nairobi és Bogota még mögöttünk van, de Bilbaóhoz, Lyonhoz, Madridhoz képest már sehol sem vagyunk a világ okosváros-rangsorában - derült ki az IMD és a SUTD frissen publikált listájából.
Szabó M. István, 2019. október 3. csütörtök, 15:40
Fotó: Shutterstock

Az IMD Világversenyképességi Központja (IMD) és a Szingapúri Műszaki és Tervezési Egyetem (SUTD) rangsorolta a világ 102 okosvárosát. A globális felmérés szerint a top10-et Szingapúr, Zürich, Oslo, Genf, Koppenhága, Auckland, Tajpej, Helsinki, Bilbaó és Düsseldorf alkotja. A világ "legokosabb" városai között Budapest is szerepel - a magyar fővárost a 82. helyre sorolták.

A Lausanne-ban bemutatott IMD Smart City Index 2019 (SCI) azt mutatja meg, hogyan érzékelik a lakók nagyvárosuk intelligenssé tételére irányuló erőfeszítéseket. E rangsor kialakításához szükséges összehasonlító indikátorok között fontos tételként szerepelnek a városok számára létfontosságú "okosító" beruházások éppúgy, mint a várostervezés, a fenntartható energiás elképzelések megvalósítása, a közlekedési stratégiák és a társadalmi integráció, de a tehetség-vonzó képesség is.

Budapest (82.) CC besorolást kapott, hasonlóan Pozsonyhoz (84.), Bukaresthez (85.) és Szófiához (89.). Eközben Krakkó (69.) "CCC"-t, Varsó (61.) "B"-t, Prága (19.) és Bécs (17.) "BBB"-t, Amszterdam (11.) pedig A-t kapott.

A sajtóközlemény szerint nincs konkrét recept az okosvárossá váláshoz, de az valószínűleg nem véletlen, hogy a top3 városban rendkívül magasra osztályozható az állampolgárok számára rendelkezésre bocsátható szolgáltatások száma és minősége. Különbséget köztük leginkább a városok igényfelmérési módszerei közt találni: Szingapúrban a biztonság, a jó levegő biztosítása és a forgalmi dugók kezelése, Zürichben az erős tömegközlekedés, valamint az orvosi és a kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés, Osló pedig például az online szavazás biztosítása és a kerékpárközpontú mobilitás fejlettsége kiugróan magas.

Az okosvárosok fejlettségét komolyan befolyásolja a city gazdasági teljesítménye; így kerültek be a top20-ba olyan nagy városközpontok, mint San Francisco (12.) vagy London (20.), igaz, hozzájuk képest csak kisváros méretű Bilbao (9.), a félmilliós várost mégis magasan rangsorolták.

Az okosvárosok beruházási, kereskedelmi és tehetségmágnesekké válnak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy az erőfeszítések egy része elválik a polgárok hosszú távú törekvéseitől. Márpedig a polgárok támogatása és részvétele nélkül az okosvárosok nem lesznek fenntarthatóak - mondta a globális bemutatón Bruno Lanvin, az IMD okosváros-megfigyelő központjának elnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK