Októberre írták ki a bosznia-hercegovinai választásokat

Október 12-re írt ki általános választásokat Bosznia-Hercegovinában az ország központi választási bizottsága csütörtökön.
MTI, 2014. május 15. csütörtök, 15:15
Fotó: Reuters

A testület szarajevói ülésén elhangzott: az októberi voksoláson az államelnökség három tagját, az országos parlamenti képviselőket, a két országrész parlamentjeinek képviselőit és a tíz kanton képviselő-testületeinek tagjait választják meg, illetve döntenek a boszniai Szerb Köztársaság elnökének és két alelnökének személyéről is.

A hivatalos adatok szerint a 3,8 milliós országban október 12-én 3,2 millióan járulhatnak majd az urnák elé. A választások összköltsége a tervek szerint 4,5 millió euró (1,36 milliárd forint) lesz.

A választásoktól a legtöbben változást remélnek és azt várják, hogy előbbre léphetnek az Európai Unió felé vezető úton. Ehhez azonban az országnak legalább két kérdést kell rendeznie. Az egyik az úgynevezett Sejdic-Finci-ügy, amelyben a hatalom különböző szintjeinek vezetői képtelenek megállapodásra jutni.

Dervo Sejdic és Jakob Finci boszniai roma, illetve boszniai zsidó férfi 2006-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult azzal a panasszal, hogy országuk alkotmánya másodrendű állampolgárnak minősíti őket. Az alkotmány ugyanis megkülönbözteti a három "államalkotó" népcsoportot, a bosnyákokat, a horvátokat és a szerbeket, valamint az "egyéb" népcsoportokat. Azok, akik nem az államalkotó népcsoport tagjai, nem kerülhetnek be a törvényhozásba. A strasbourgi bíróság 2009-es ítéletében Sejdicnek és Fincinek adott igazat, az EU pedig azt várja Bosznia-Hercegovinától, hogy törölje el a diszkriminációt.

Ezzel összefüggésben problémát jelent az is, hogy a kilencvenes évek délszláv háborúit lezáró daytoni szerződés két részre osztotta az országot: a főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A megállapodás értelmében a két, nagy önállóságot élvező országrésznek külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van; a két országrészt gyenge központi kormány köti össze. A két entitás azonban gyakran máshogyan képzeli el az ország jövőjét, ezért nem tudják teljesíteni a 2008-ban aláírt stabilizációs és társulási megállapodásban foglaltakat: az integrációt célzó átfogó reformokat és a két entitás együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozását.

HOZZÁSZÓLÁSOK