Kamikazemódszerrel, az utolsó emberig vívják a totális energiaháborút

Totális háború robbant ki az olajpiacon, amelyet három fronton vív egymással az Egyesült Államok, Oroszország és Szaúd-Arábia. Mindenki ki akarja csinálni a másikat és senki sem képes akármeddig állni a csapásokat, ám a háborús düh érzelmi alapokon nyugszik, így aligha fog gyorsan csillapodni.
Komócsin Sándor, Szabó M. István, 2020. március 9. hétfő, 10:15
Fotó: AFP

Lehet vitatkozni azon, hogy ki kezdte az világ olajpiacát órák alatt felforgató árháborút, ám tény, hogy teljes erejükkel egymásnak estek a felek, ami egy időre a Brent árát 30 dollár/hordó közelébe csökkentette, a WTI-ét pedig 28 dollár/hordó alá szorította - derül ki a Financial Times cikkéből, amely az energiaháború okait és várható fejleményeit elemzi.

A korábbi árhoz képest 30 százalékos zuhanás - amely az 1990-es első Öböl-háború óta a legnagyobb áresés - akkor következett be, amikor Szaúd-Arábia úgy döntött, hogy nem csökkenti, hanem növeli kitermelését. Február első hetének végén még vissza akarták fogni a kínálatot, hogy a 60 dollár körüli olajár stabilizálása érdekében ellensúlyozzák a koronavírus-járvány okozta keresletcsökkenést. Mi okozhatta a hirtelen 180 fokos fordulatot?

Feldühödött szaúdiak

Szaúd-Arábia közvetlen célja, hogy megbüntesse Oroszországot. Utóbbi ugyanis megtagadta, hogy részt vegyen a tervezett kitermeléscsökkentésben. Az OPEC olajkartell, amelynek a szaúdiak de facto a vezetői, az olajár védelmében évek óta együttműködött az oroszokkal. Ezt nevezték OPEC+ együttműködésnek, amelyben mindkét fél vállalta olajkínálata csökkentését az árak szinten tartása érdekében, ám Moszkva most megmakacsolta magát. Ezt azzal indokolták, hogy meg akarják várni, milyen hosszabb távú hatása lesz a világ olajkeresletére a koronavírus-járványnak, mielőtt csatlakoznak az OPEC kitermeléscsökkentéséhez. (Az olajkartell napi egymillió hordó vágást vállalt volna, az azon kívüli országoktól, főként Oroszországtól tovább félmilliót vártak.)

Az OPEC+ együttműködésnek ez a felrúgása kiverte a biztosítékot Rijádban, amely meg akarja mutatni, hogy a világ első számú olajexportőre és kész kárt okozni Oroszországnak. Az orosz olajipar a nehezebb természeti körülmények miatt jóval drágábban termeli ki a kőolajat, mint Szaúd-Arábia.

Az elemzők ugyan figyelmeztetnek arra, hogy az olajipartól függő szaúdi gazdaság és főként az állami költségvetés sem viseli el a végtelenségig az olajbevételek zuhanását, úgy tűnik, hogy most azt gondolják: mivel ők termelik ki a legolcsóbban a fekete aranyat, ezért az ellenfeleik mennek hamarabb tönkre, ők maradnak utoljára állva a csatatéren. Így a piaci részesedésüket növelve jöhetnek ki a mindenkit felőrlő olajháborúból. Amióta Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezeti a sivatagi királyságot, az ország politikája kiszámíthatatlanabbá vált, főként, amikor a rijádi vezetés úgy érzi, hogy nyomást akarnak gyakorolni rá.

Feldühödött oroszok

Moszkva azonban nem kevésbé dühös, nem kevésbé érzelmi alapon bocsátkozott bele ebbe az összecsapásba, ami nem sok jót ígér. Az orosz vezetés megsemmisítő csapást akar mérni az amerikai olajpala-kitermelőkre. Az újfajta technológiának köszönhetően az USA vált a világ legnagyobb olajtermelőjévé az elmúlt években, az olajpala-termelők az OPEC+ minden kitermeléscsökkentését ellensúlyozni tudták kínálatuk növelésével, fékezve az olajár emelkedését, ami eleve dühítette az oroszokat.

Emellett azonban van még két politikai tényező is, amit Moszkva nehezen visel. Az egyik a legnagyobb orosz olajvállalat, az állami tulajdonú Rosznyefty svájci bejegyzésű kereskedelmi ágával szembeni amerikai szankciók bevezetése. A Rosneft Trading SA-t azért büntetni a washingtoni adminisztráció, mert ellátja Venezuelát finomított kőolajtermékekkel, miután annak finomítói a karbantartás hiánya miatt tönkrementek. Az USA megtiltotta az amerikai cégeknek, hogy kereskedjenek a Rosneft Tradinggel.

Az oroszok másik sérelme, hogy az amerikai vezetés igyekszik megakadályozni az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését. Ez közvetlen összeköttetést teremt Oroszország és Németország között, ami az amerikaiak szerint még kiszolgáltatottabbá teszi Európát az orosz gáznak. Ezért nyomást gyakorolnak Németországra annak érdekében, hogy ne adja meg az engedélyeket a gázvezeték építésének befejezéséhez, illetve az üzembe helyezéshez.

Nyomás alá került amerikaiak

Az olajár összeomlása rosszkor jött az amerikai olajpalaiparnak. Bár az újfajta olajkitermelés szárnyalt az elmúlt években, ezt jórészt hitelből finanszírozták. Ha a kölcsönöket adó befektetők úgy látják, hogy nem kapják vissza a pénzüket az elvárt haszonnal, akkor elzárhatják a pénzcsapokat, magyarán az iparág jellemzően kis cégeinek nem lesz forrásuk újrafinanszírozni a lejáró hiteleiket, azaz csődbe mehetnek. A koronavírus-járvány miatt már az év elejétől megkezdődött olajárcsökkenés eleve azzal járt, hogy a vállalatoknak le kellett mondaniuk a kitermelésük bővítési terveiről.

A kérdés az, hogy meddig tart a negatív trend, azaz hogy ki fogy ki előbb a tartalékaiból. Az orosz költségvetés roggyan-e meg előbb a kieső olajexport-bevételek miatt, vagy a szaúdi kerül hasonló helyzetbe hasonló okok miatt, vagy az amerikai olajpala-kitermelők mennek csődbe, mert nem tudják törleszteni hiteleiket. Rossz hír az előbbi két félnek, hogy az amerikai cégek határidős üzleteket kötöttek az olajár esésére számítva, ami egy ideig biztosítja számukra a magasabb árakat, s ezzel a túlélésüket. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Az amerikai olajpala-kitermelés nem fog eléggé esni ahhoz, hogy igazolja az ezzel kapcsolatos orosz várakozásokat, azaz tönkre tegye az ágazatot - véli Ayham Kamel, az Eurasia Group kutatóintézet Közel-Kelettel és Észak-Afrikával foglalkozó részlegének vezetője. Donald Trump sincs könnyű helyzetben: az olajár csökkenése rövid távon jó hír neki, mert az amerikaiak olcsóbban kapják a benzint, ami fontos tényező abban, melyik elnökjelölt neve mellé teszik az X-et az elnökválasztáson, ám hosszabb távon főként Texas és Észak-Dakota állam gazdaságának nagy kárt okozhat az olajpalapar visszaesése.

Sötét jövő

Az olajiparra sötét jövő vár. A szakértők már a piaci háború kirobbanása előtt arra figyelmeztettek, hogy idén egy-két százalékkal visszaeshet a világgazdaság olajkereslete, elsősorban az légi és a közúti közlekedést érintő korlátozások miatt. Ha a koronavírus-járvány pandémiává szélesedik, akkor még nagyobb lehet a baj.

Az is kérdés, hogy Szaúd-Arábia meddig feszíti a húrt: nekik van a legnagyobb tartalékkapacitásuk a kitermelés bővítésére, ráadásul még a felhalmozott tartalékaik is vannak, amiből piacra dobhatnak olajkészleteket. Egyedül képesek több mint napi egymillió hordóval növelni a világpiaci olajkínálatot. Oroszországnak korlátozottabbak a lehetőségei ezen a téren, és a kieső bevételek miatt elmaradhatnak azok a költségek befektetések, amelyek nélkülözhetetlenek az olajiparuk hosszú távú fenntartásához.

Az olajipari multik - a Shell, a BP, az ExxonMobil és társaik - az elmúlt években jóval hatékonyabbá tették termelésüket, hogy 65 dollár/hordós olajárnál is vonzó osztalékot tudjanak fizetni részvényeseiknek. Ugyanakkor jelentős adósságaik vannak, amelyek törlesztésével gondjuk lehet az alacsony olajár miatt. Ha az ár tartósan 40 dollár alatt marad, akkor sok befektetőben felerősödhetnek a kétségek azzal kapcsolatban, hogy érdemes-e olajmultik részvényeibe fektetni a pénzüket, ami eladási hullámot indíthat ezek piacán. A legnagyobb adóssággal rendelkező cégek fognak a leginkább szenvedni - mondja ezzel kapcsolatban Neil Beveridge olajpiaci elemző.

Kudarcra ítélt támadás?
A CNN szerint a zűrzavart az oroszok alapozták meg, amikor nem vállalták a termeléscsökkentést, de ez kudarc nem magyarázza, hogy Szaúd-Arábia miért vágott még nyolc dollárt az esésben lévő árakon, amikor hivatalos eladási árait ismertette. Az amerikai elemzők is arra jutottak, hogy a királyság így akar nyomást gyakorolni Moszkvára, ugyanakkor vissza akarja szerezni olajpiaci részesedését. Ami az amerikai olajpala-termelők ellen indított támadást illeti, a CNN által idézett szakértő, egy energiapiaci tanácsadó cég elemzője vasárnap azt írta az ügyfeleknek: "Egy ilyen támadás kudarcra lehet ítélve, kivéve, ha az árak hosszú ideig alacsonyak maradnak."
Hozzá kell tenni ehhez, hogy az olajpalaipart nem éri felkészületlenül az árháború. A 2014-2016 közti olajárzuhanásnak tucatnyi olaj- és földgázipari társaság csődje is a következménye lett az Egyesült Államokban, ami több mint százezer dolgozó elbocsátását eredményezte. Az amerikai palaipar abban az időszakban erősödött meg, mivel a 120 dolláros csúcsról beszakadó árakat - a klasszikus olajkitermelőkkel ellentétben - képesek voltak kezelni. Ebben az időszakban vált az USA a világ vezető olajpala-termelőjévé - magyarázza a CNN.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.03.10 08:00

@atombandi: köszönjük, szakértő Úr, öntől mindig tanul az ember. "Villamgyorsan le tudnak allni es ujra be tudjak inditani a termelest", ja, én is most jövök rá hogy egy palaolajkutat bármikor ki lehet nyitni meg bezárni akár egy kerti széket, a pár ezer milliárdocskára meg, amit eddig elnyelt a "palaolaj-forradalom", amelynek cégei még 100 dolláros olajárnál se tudtak nyereségesek lenni soha, spongyát rá, ahogy mondani szokták, ugye szakértő Úr? Az oroszok is annyira "lefekudtek 40 dollar alatt", hogy azóta nagyobb a deviza- és aranytartalékuk mint Szaud-Arábiának, ami korábban elképzelhetetlen volt, lett is pénze Putyinnak sok-sok csuda modern fegyvert vásárolni meg fejleszteni, miközben Amerikának csak az adóssága nőtt, ki is seprűzték Ukrajnából, Venezuelából, és főleg a Közel-Keletről a jenkiket, még jó hogy maradt egy pár Önhöz hasonló "szakértő" aki 5-6 éve "elmagyarázza" hogy "szivni fognak az oroszok!", lényeg a kitartás, ugye Móricka?

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2020.03.10 01:32

Mindenkinek fajni fog, aki termelo. Az amcsik ket dolog miatt vannak jobb helyzetben. Az egyik, hogy ott magancegek csodolnek. A masik, hogy az olajpala sok sok kutfurasbol all, amik kb 6 hetig uzemelnek, utana ujat kell furni. Villamgyorsan le tudnak allni es ujra be tudjak inditani a termelest a becsodolt vallalatok helyen.

A szaudiak szivni fognak koltsegvetesileg, de mivel az olajar naluk mindig a kitermelesi szint felett lesz, igy lenyegeben veszteseguk nem keletkezik, csak a nyereseg csokken. Biztos megtalaljak a megszoritasokra a lehetoseget. Egy masik cikkben napi 2 millio hordos novelest jelentettek be, szoval a termeles noveles csokkenti a kieso nyereseget. Mivel iran ep a koronavirustol haldoklik es penze sem lesz haborura, igy akar a harcolo alakulatok penzelese is csokkenhet. Tuzszunet? Vagy csak takareklang? Majd kitalaljak.

Az oroszok is szivni fognak. Egyreszt naluk mar 40 dollar alatti arszintnel egy csomo furotornyuk foleg a fagyott eszakon veszteseggel fognak termelni. Elzarni nem lehet oket, mert az ujrainditas rohadt draga. Minel alacsonyabb az ar, annal jobban faj majd nekik. Raadasul a gaz bevetel is megcsappan, mert az olajarhoz van kotve. Lehet nagyok a tartalekok, de gyorsan fognak olvadni es nagy reszuk nem likvid. A multkor is lefekudtek 40 dollar alatt, nyilvan kell hozza egy ev. Ha ez talalkozni fog coronavirusok miatt elrendelt karantennal, akkor meg nagyobb lehet a bukta.

A vilag tobbi reszenek jo. Kiveve a magyaroknak, arrol gondoskodott O1G. 50 dollar alatti olajarnal novelik a benzin es a gazolaj adojat, a gaz ara meg hiaba esett 62%-ot, abbol semmit sem fog latni a lakossag. Ilyen jo bizniszeket kot putyinnal, meg igy lopja az adofizetok penzet lolonek. Akkor lesz gaz, ha simicska utan lolo is dobbant a penzzel, akkor rahelke butikjabol kell majd vensegere megelnie O1G-nek.

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html