Horvátország nemzeti kincse az ország hosszan elnyúló adriai-tengeri partszakasza, főként a kellemes éghajlatú tengerpartnak köszönhető, hogy az idegenforgalom egyedül megtermeli a horvát GDP majdnem tíz százalékát. Még nagyobb szerepe lehet azonban a gazdaságban, ha eredményesek lesznek a tengerfenék alatti olaj- és gázlelőhelyekkel kapcsolatos kutatások - kezdi a horvát energiaálmokról szóló beszámolóját a bne hírportál.

A zágrábi gazdasági minisztérium a nyár elején írt alá szerződést a norvég Spectrummal, amelyben megbízta a vállalatot, hogy derítse fel az ország felségvizei alatt fekvő több mint 21 ezer négyzetkilométernyi tengerfenék olaj- és gázkészleteit. A cég az egészségügyi diagnosztikából ismert ultrahangos berendezéshez hasonló eszközökkel kutakodik, jövő áprilisig részletes energiahordozó-térképet ígérve megbízójának.

Dollárhegyek

Az olaj- és gázlelőhelyekkel kapcsolatos kutatások a néhai jugoszláv időkig nyúlnak vissza, ám az igazán ígéretes becslés 2009-2010-ben jelent meg, amikor egy szakértői vizsgálat 2,8 milliárd hordóra tette az energiahordozó-kincs nagyságát. Ez egy évezredre elég lenne a horvát igények kiszolgálására. Ennek megfelelően a kormány abban bízik, hogy az államkincstár több száz milliárd dollár bevételhez juthat a modern aranybánya kiaknázásából.

Az óvatosságot azonban nem tették félre: a Spectrum a saját szakállára, a saját pénzét kockáztatva végzi a kutatásokat. Eddig 25 millió dollárt fektettek a projektbe, de bizakodóak. A befektetők nem különben optimisták: a kutatási eredményekről kiszivárgó hírek nem kisebb multik érdeklődését keltették fel, mint az orosz Rosznyefty és az amerikai Exxon Mobil.

Az INA igen, a Mol nem?

A régóta ismert lehetőség kiaknázását leginkább az energetikai szektor elavult szabályozása akadályozta, amely elriasztotta a külföldi befektetőket. A parlament júliusban új törvényt fogadott el, amely független szakértők szerint is azt tükrözi, hogy megértették a verseny hasznosságát. A jogszabály teljesíti a belső piac megnyitásával, a monopóliumok megszüntetésével kapcsolatos uniós elvárást is.

Egyelőre nyitott kérdés az INA részvétele a kitermelésre szóló jogosultságok aukcióján, amelyet jövő júliusra terveznek. A horvát nemzeti olajvállalat elvileg bármely külföldi céggel azonos feltételekkel indulhat a versenyben, bár a szakértők elképzelhetőnek tartanak némi politikai hátszelet. A nagyobb kérdés az, hogyan alakul a vállalatban 49 százalékkal rendelkező, de a menedzsmentjogokat birtokló magyar Mol és a horvát kormány vitája.

Zágráb visszacsinálná a tulajdonszerzésről kötött szerződést, amelyet szerinte a Mol az akkori kormányfő, Ivo Sanader megvesztegetésével hozott tető alá. A magyar olajcég és a budapesti kormány tagadja a vádat. Szakértők szerint az ügyet az adriai olaj- és gázkincs feltárásának tendereztetése előtt le kellene zárni.